Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

48 szolgáló nem központi fűtéssel fűtött nem lakásszerű helyiség fűtésére a fűtendő helyiség űrtartalmának mindenegyes köbmétere után 0.10 métermázsa tüzelőanyag szerezhető be. — A központi (etage) fűtéssel fűtött lakás, lakásszerű helyiségben elhelyezett iroda és műhely vagy ipari és kereskedelmi célra szolgáló lakásszerű helyiség fűtésére és melegvízszolgáltatására az azt ellátó kazán fűtőfelületének m2-ként 24 métermázsa belföldi szén (ill. ennek alapján meghatározott más fűtőanyag) szerezhető be és használható fel. A központi fűtéses helyiségek fűtésére és melegvízszolgáltatására 1942. május 1-től 1943. április 30-ig az Anyaghivatal külön engedélye alapján az 1941. május 1-től 1942. április 30-ig felhasznált tüzelőanyagmennyiség 75%-át lehet beszerezni és felhasználni, ha az előbbiek szerint beszerezhető és felhasználható tüzelőanyag mennyisége e mennyiséget nem éri el. Kazán alágyujtása céljára az előbb említett mennyiségeken felül 1942. május 1-től 1943. április 30-ig kazánonként 4 métermázsa tűzifát szabad külön engedély nélkül beszerezni és felhasználni. A központi melegvízszolgáltatás üzembentartója csak vasárnap reggel 6 órától este 11 óráig terjedő időben szolgáltathat melegvizet. Tilos a fatüzelésű kályháknak széntüzelésűvé, széntüzelésű kályhák fatüzelésűvé átalakítása, valamint a központi fűtéssel fűtött lakásokban kályhák felállítása. Az 1884. évi XVII. tc. (ipartörvény) hatálya alá eső vállalatok alkalmazottaiknak ellátására irányuló tevékenységét szabályozza a 7270/1942. Aí. E. sz. rendelet (Bp. 1942. dec. 13.). A rendelet értelmében az említett vállalatok élelmezési, háztartási cikkeken, továbbá tüzelőszeren kívül más árucikkeknek alkalmazottaik részére való árusításával csak külön engedély alapján foglalkozhatnak. Nincs szükség ilyen külön engedélyre, ha a vállalatnak az alkalmazottai részére árusítani kívánt árukkal kicsinyben vagy nagyban kereskedés gyakorlására iparigazolványa, illetve iparengedélye van. Azok a vállalatok, amelyek 1942-ben a rendelet hatálybalépése előtt alkalmazottaik részére az említetteken kívül más árucikkeket árusítottak, eme tevékenységüket külön engedély nélkül is folytathatják. Részletesen felsorolja a rendelet, hogy élelmezési, ruházati cikkek, illetve tüzelőszerek alatt a rendelet alkalmazása szempontjából mely cikkeket kell érteni. A rendeletben nyert felhatalmazás alapján a közellátásügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel, valamint a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve szabályozhatja, hogy a vállalat az alkalmazottainak ellátása céljából a rendelkezése alá került árukészletet milyen elvek szem előtt tartásával köteles alkalmazottai között felosztani. A kötött élelmiszergazdálkodás költségeinek fedezése céljából a közellátási miniszter kezelési díjakat állapíthat meg és azok befizetésére kötelezheti a kötött gazdálkodásba bevont árucikkeket forgalombahozó vállalatokat (7650/1942. M. E. sz. r., Bp. K. 1942. dec. 24.). A kenyérgabonának kézidarálón vagy takarmányőrlőgépen való őrlését tiltja el a 7590/1942. M. E. sz. r. (Bp. K. 1942. dec. 24.). Ármegállapító rendeletek. 163.900/1942. K. M. sz. r. (Bp. K. 1942. nov. 26.) a lőtt vad legmagasabb árának megállapítása. — 94.200/1942. K. M. sz. r. (Bp. K. 1942. nov. 27.) a gép járóműveken vagy azok alkatrészein végzett javítási munkálatok legmagasabb díjának megállapításáról