Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 10. szám - Az iparjogosítványok kiadásának háborús korlátozásai

621 Az ipar jogosítványok kiadásának háborús korlátozásai Az iparjog, közjogi természetének megfelelően, nem állandó jogelvek szerint alakul ki, hanem mindig konkrét, tehát változó célkitűzésekhez igazodik. De a mindenkori kormányzat iparpolitikai célkitűzésein túlmenőleg az iparjog azért is igényel újabb és újabb jogszabályokat, mert ennek a jogrendszernek az anyaga, az ipari és kereskedelmi élet, állandóan forrásban lévő, a technika néha ugrásszerű fejlődésével nyomban lépést tartó jogi alzat, amely idő­ről-időre maga is gyors és gyökeres változásoknak van kitéve. Ilyen adottságok mellett érthető, hogy hazai iparjogunk is az utolsó 5 évben igen lényeges átalakuláson ment át, s sokszor alapvető különb­ségeket mutató ipari és kereskedelmi közigazgatási jogszabályok aránylag gyorsan követték egymást. A háború ténye természetesen szintén e folyamat gyorsítása irányában hatott közre, hiszen a gaz­dasági élet a mai totális háborúban mintegy belső arcvonalként ugyancsak közvetlen és intézményes központi irányítás alá kerül, miként a hadviselő sereg, s ezen az arcvonalon az egymásra követ­kező „hadmozdulatok" megint csak közigazgatási intézkedések, újabb iparjogi szabályok útján nyernek lebonyolítást. Az iparpolitikai célkitűzéseknek s ezzel kapcsolatban az ipar­jogi szabályoknak a hullámzása hazánkban jellemző módon már a háború előtt megindult. Iparjogunknak azt az 1884 óta lényegében változatlan, s az 1922:XII. törvénycikkben (2. §) ismét törvénybe iktatott tételét, hogy minden önjogú egyén, amennyiben „a törvény­ben megállapított feltételeknek megfelel", ipar jogosítványt nyerhet, „önállóan gyakorolhat bármely ipart", egy csapásra az újabb ipar­jogosítványok kiadásának központi kormányellenőrzés alá vonása váltotta fel 1938 augusztusában, az 1931 :XVI. tc.-ben foglalt kivé­teles kormányfelhatalmazás alapján kiadott 5850/1938. M. E. sz. r. (Bp. K. 1938 augusztus 23-i, 186. sz.) kibocsátásával. Ez a rendel­kezés, mely kapcsolatban a 6430/1938. M. E. sz. rendelettel (Bp. K. szeptember 1-i 202. sz.) az illetékes miniszter engedélyéhez kötötte az új iparjogosítványok kiadását, lényegében a közelgő új világ­háborúra tekintettel a központi gazdasági irányításnak iparjogi megvalósulását jelentette, de kapcsolatban állott azzal a célkitűzés­sel is, hogy a kormány a később az 1939: IV. tc.-be beiktatott tör­vényjavaslat előkészítésére tekintettel közvetlen felülvizsgálata alá akarta vonni az újabb iparjogosítványok kiadását. Az 1939: IV. tc. meghozatala és a visszacsatolt felvidéki, vala­mint kárpátaljai területeken az iparjogosítványok felülvizsgálatának lebonyolítása után* — annak a vezető iparpolitikai célkitűzésnek a szellemében, hogy a keresztény ipari és kereskedelmi egzisztenciák létesülése minél inkább megkönnyíttessék — a kormány az ipar­* L. Gazd. Jog 1940. évi 6. sz. 375. o.

Next

/
Thumbnails
Contents