Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

42 nemcsak a mérleget megállapító részében hanem egészben semmisíti meg (Kúria P. IV. 578/1941. Részben azonos a Kúria P. IV. 2807/1940. sz. határozatával. Közölve dr. Sándorfy Kamill: A részvény jog bírói gyakorlata 1930-tól 1940hig, 105. oldal). 13. A részvénytársasági ala'ptőke leszállításának érvényessége. A 209. §-hoz. A részvényvisszavásárlás útján történt alaptökeleszállítás — melyet a Kt. 209. §-a megenged — tulajdonképpen a részvénytársasági vagyon részleges felosztásával egy jelentőségű. Ennélfogva a közgyűlési határozat megsemmisítése kérdésében az, hogy a részvénytársaság erre a célra tartalékalapját is igénybeveszi, kifogás alá annál kevésbbé esik, mert a részvénytársasági alapszabályok a tartalékalap ily felhasználását nem tilalmazzák, abból pedig, hogy ilyen részleges vagyonfelosztás a részvényes névértéke erejéig még az alaptőke csökkentésével is történhetik, arra lehet következtetni, hogy a tartalékalapnak a névértéket meghaladó részvényérték erejéig ugyanerre a célra való igénybevételét, csökkentését a törvény sem kívánja tilalmazni; ilyen értelmű kifejezett rendelkezés a törvényben különben nincs is. Az alaptőkeleszállítási határozatot olyan közgyűlés hozta, amelyen az összes részvényesek jelen voltak és az 1941. június 3-án tartott igazgatósági ülésen az elnök azt jelentette be, hogy az igazgatóság az alaptőkeleszállítás céljából szükséges részvényeket a részvényesektől részvényeik arányában szerezte meg s a részvényesek egyike sem adott be ezideig a bírósághoz felfolyamodást vagy panaszt a részvényvisszaszerzés mikénti foganatosítása miatt. így arról sem lehet szó, hogy a közgyűlés határozata a részvényesek érdekét sértené. Ezekből következik, hogy a közgyűlés határozatainak a Kt. 209. § utolsó bekezdése szerint döntés eredményétől független megsemmisítésére kellő ok nincsen. Az a körülmény azonban, hogy e részvényeket esetleg valódi értéküknél magasabb áron vásárolták vissza, valamint az, hogy a csökkent alaptőkével és tartalékalappal is eleget tud-e tenni a részvényrtársaság minden tartozásának, döntő jelentőségű abban a kérdésben, hogy megengedje-e a törvényszék az alaptőkeleszállítást vagy sem. Ebben a kérdésben azonban a Kt. 209. § utolsó bekezdése értelmében elsősorban a törvényszéknek kell határoznia és mert a jogorvoslatok számának csökkentésével járna az, ha ebben a kérdésben másod- vagy harmadfokon történnék döntés, ezért a Kúria a cégi biztos felfolyamodásának ennyiben helytadva a rendelkező rész értelmében határozott (Kúria Pk. IV. 3076/1941.). 14. Külföldi részvénytársaság magyarországi képviseletének jogköre. A 211. §-hoz. Az alperes külföldi részvénytársaság, amely belföldön lévő képviselősége vagy ügynöksége útján perbe idézhető lenne és a külföldi részvénytársaság képviseletében az már annál a minőségénél fogva perben állhatna ugyan — ámde az állandóan követett és a Kt. 211. § 4. és G. pontjából okszerűen következő joggyakorlat szerint csak azokban a perekben, amelyek a belföldi képviselőségének vagy ügynökségének belföldön kötött ügyleteiből származnak. Feltéve tehát, hogy a külföldi részvénytársaság alperesnek volna belföldön a Kt. I. rész X. cím VI. fejezetének megfelelő ügynöksége vagy képviselősége, az az alperesi részvénytársaságot ebben a