Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

40 197. <í-ára alapított, közgyűlési meghatalmazottak választásának hiányára vonatkozó fenti támadásnak alapja nincs. Ugyancsak alaptalan az a további felülvizsgálati panasz is, hogy az adott esetben azért is külön meghatalmazottaknak kellett volna a részvénytársaságot képviselni, mert a felperes többi igazgatósági tagja is felelős az alperes kereset alapjává tett eljárásáért s ezért valamennyi igazgatósági tag lett volna közgyűlési meghatalmazottak által perbe vonandó. A felperes által kártokozónak állított alpef resi cselekményben való részességet ugyanis nem lehet megállapítani a többi igazgatósági tag terhére azon az alapon, hogy az alperes eljárása ellen a felügyelőbizottságnál tiltakozásukat be nem jelentették és a többi igazgatósági tagnak a képviseletet lehetetlenné tevő" érdekeltségét megállapítani nem lehet (Kúria IV. 791/1941.). • A részvénytársaság- keresete saját igazgatósági tagja ellen a legritkább esetek közé tartozik és a kir. Kúria az első világháború előtti joggyakorlata szerint az ilyen perek megindításához a Kt. 197. §-a szerint a közgyűlés által választott meghatalmazottak szükségesek, akik a részvénytársaságot a perben képviselik. Teljesen ellentétes a Kúria régibb gyakorlata abban a kérdésben, hogy a Kt. 197. §-a szerint választandó meghatalmazottak mikor szükségesek. A most idézett kúriai határozat szerint a Kt. 197. §-ának rendelkezése csak akkor alkalmazandó, amilőn a részvénytársaság nem az egyes igazgatósági tag, hanem az egész igazgatóság ellen lép fel keresettel; amikor tehát a társaságnak nincs oly törvényes szerve, amely az igazgatóság ellen felléphetne és így a közgyűlés által választott meghatalmazottaknak kell a társaságot, képviselni A kir. Kúria egy 1910-ből származó határozata szerint ilyen kártérítési keresetet nem indíthat külön közgyűlési felhatalmazás nélkül az igazgatóság akkor, ha annak működő tagjai maguk is részt vettek abban az intézr kedésben, amelyből kifolyólag egyik — időközben az igazgatóságból kivált — társuk ellen kártérítési igényt vélnek támaszthatni .Kúria 437/1910. Közölve dr. Sándor fy Kamill: A részvény jog bírói gyakorlata 1876-tól 1930-ig, 229. oldal. Ugyanez a határozat közölve Kuncz—Nizsalovszhy: i. m. 326. 1.). A Kúria egy másik határozata kimondja, hogy a közgyűlés felhatalmazása ilyen kártérítési per megindításához csak akkor szükséges, ha érdekközösség esete forog fenn (Kúria 884/1911. Közölve dr. Sándorfy Kamill: i. m. 229. 1.). 11. A zárszámadás és eredménykimutatás módja. A 198. %-hoz. a) A Kt. 198. §-a szerinti mérleg közzétételének nemcsak az a célja, hogy a részvénytársaság vagyoni helyzetére nézve a részvényesek tájékoztatást nyerjenek, hanem az is, hogy a társaság hitelezői és a társasággal egyéb jogviszonyban álló, vagy jogviszonyba lépni kívánó érdekeltek is megfelelő tájékozódást szerezhessenek. A részvényeseken kívüli érdekelteknek tájékoztatása céljára viszont a társaság üzlethelyiségében való kitétel nem felei meg, hanem annak, — mindenki által való hozzáférhetés végett — a társasági hirdetmények közzétételére rendelt hírlap útján kell megtörténnie. Ha a részvénytársaság zárószámadásai mérlegre és eredmény kimutatásra