Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

38 a határozatok meghozatalának alakilag szabálytalanul történt voltára alapítja, hanem arra, hogy azok tartalmuknál fogva ütköznek az alapszabályokba. A felperes kereseti joga tehát független attól, hogy a keresetét a Kt. 174. $ második bekezdésében megállapított határidőn belül adta-e be. És mert a tartalmánál fogva alapszabályokba ütköző határozatok már ebből az okból megsemmisítendők, a m. kir. Kúria annak vizsgálata nélkül, hogy a felperes a keresetét a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz történt benyújtásától számított 15 napon belül adta-e be, az alperest az ezek szerint alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította. (Kúria IV. 1240—1941.) c) Közgyűlési határozatok megtámadásának alaki előfeltételei. A KI. 174. §-a minden egyes részvényesének megadja azt a jogot, hogy a közgyűlési határozatát, ha a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellenkezik, — megtámadhassa. Az állandó bírói gyakorlat értelmében pedig a felperesnek a per egész folyama alatt, sőt kivételes eseteken kívül általában már a megtámadott közgyűlési határozat hozatalának időpontjától kezdve — részvényesnek kell lennie és a felperesnek részvényesi minőségét a bíróság hivatalból vizsgálja. Az I. bíróság tehát helyesen járt el akkor, amikor a részvényesi minőségüket egyedül az 1941 március 29-i közgyűlési jegyzőkönyv tartalmával igazolni kívánó felperesek keresetlevelét azzal adta vissza hiánypótlás végett, hogy részvényesi minőségüket megfelelő módon bizonyítsák és mert felperesek az I. bíró által kitűzött határidőn belül részvényesi minőségüket a kir. Törvényszéknél letett alperesi részvényekkel igazolták az I. bírósággal egyezően jogszabálysértés nélkül tekintette a fellebbezési bíróság a keresetlevelet eredetileg helyesen beadottnak. A felperesek nem alakszerűségek mellőzése miatt támadják az 1941 március 29-i rendes közgyűlés négy határozatát, hanem azért, mert szavazategyenlőség miatt nem jött létre az anyagi jog értelmében közgyűlési határozat, a közgyűlés elnökének ezzel ellenkező megállapítása téves. Ez a megtámadás tehát — mint anyagi okból történt — a Kt. 174. § 2. bekezdésében előírt 15 napon túl is, a rendes elévülési időn belül bármikor érvényesíthető és így közömbös az az alaki okból való támadás esetében hivatalból vizsgálandó kérdés, amire vonatkozó tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében nincsen, hogy a felperesek keresetüket a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz történt bemutatásától számított 15 nap alatt adták-e be (Kúria P. IV. 1864/1942.), A kir. Kúria állandóan követett gyakorlata. A legutolsó 30 év alatt ellentétes magyar felsőbírói határozat nincsen. 7. Csak jegyzőkönyvileg megtartott közgyűlés határozatának megtámadása. A 176. §-hoz. A Kt. 176. §-a értelmében mindazon jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyeiben illetik, a részvényesek összesége a közgyűlésen gyakorolja. Ebből következik, hogy meg nem támadás esetében sem érvényes az olyan közgyűlésinek jelzett határozat, melyet nem a közgyűlés hoz. A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott és ezért irányadó tényállás szerint ezt a közgyűlést valójában nem tartották meg, arról csak jegyzőkönyv készült. A törvény kötelező rendelkezését sértő ilyen közgyűlési határozat megtámadására, — az általános szabálytól eltérően — a részvényét a közgyűlési határozat meghozatala utáni időben megszerzett olyah részvényest is jogosítottnak kell tekinteni, aki az előző részvényesnek nem