Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja

22 kőznék s ezt hivatalból kell megnyitni, a másik az összes belföldi ingatlanokra s ez viszont csak kérelemre lenne megnyitható, míg a harmadik a külföldön folyftatandó csődeljárás, amelybe ki kellene adni a részvénytársaság mindazon belföldön lévő ingóságait, amelyek nem tartoznak a fiók itt elhelyezett tökéjéhez és biztosítási alapjához. Ennek a visszás jogi helyzetnek a jogszabályi rendezése annál is inkább kívánatos lenne, mert, mint látni fogjuk, a belföldi fiók csődeljárására nézve más okból is szükségesnek látszanék az újabb jogi szabályozás. A leghelyesebb lenne az 530/1940. M. E. és 540/1940. M. E. számú rendeletekben a pénzintézetek önkéntes, illetve kényszerfelszámolására vonatkozólag lefektetett elvnek minden külföldi részvénytársaság csődjére való kiterjesztése, olymódon, hogy a társaság belföldi összes ingó- és ingatlan vagyonát külön belföldi csődeljárás alá kell vonni s annak keretében elsősorban a belföldi hitelezők elégítendők ki. Csődtörvényünk a Kereskedelmi Törvény által kijelölt úton indult ugyan el, de nem ért el az út végéig. Nem mondotta ki azt, hogy a belföldi fiók csődje esetében a csődvagyon csak a fiók által kötött ügyletekből eredő követelések kielégítésére szolgálhat. Nézetem szerint azonban ez folyik abból a bírói gyakorlatunkban kikristályosodott jogi álláspontból, hogy a fiókkal szemben csak a fiók ügyleteiből eredő követeléseket lehet érvényesíteni. A csődtömeggondnok tehát akkor jár el helyesen, ha a csődtörvény tételes rendelkezése hiányában is kifogásolja a netán bejelentett oly követelést, amely a fiókon kívül eső ügyletből ered. Mindenesetre célszerű lenne azonban a tételes csődjogi rendelkezés hiányát pótolva, ezt újabb jogszabállyal kimondani. Sőt, mint előbb mondottam, a jogalkotónak tovább kellene mennie és a külföldi .részvénytársaság csődje esetében nemcsak a szorosan a fiókhoz tartozó ingó- és ingatlan vagyontárgyakat, hanem a részvénytársaság egyéb összes belföldi vagyontárgyait is e külön csőd keretébe kellene sorolni azzal, hogy e külön csődvagyonból elsősorban a fiók ügyleteire támaszkodó hitelezők, illetve a belföldi hitelezők juthatnak kielégítéshez. Ha a külföldi részvénytársaság csődbe jut éspedig, mint láttuk, anélkül, hogy ez automatikusan maga után vonná a belföldi fiókcsődjét is, az a különös jogi helyzet áll elő, hogy az anyaintéz,etnek mint kereskedelmi üzletnek halála dacára a fiók tovább élhet mindaddig, amíg ellene a csőd akár hivatalból, akár kérelemre nem nyílik meg. Ez különösen a biztosító vállalatok körében képzelhető el, ahol a legnagyobb a vagyoni elkülönülés a külföldi anyaintézet és belföldi fiókja közt. Könnyen megtörténhetik, hogy a külföldi biztosító vállalat összeomlása dacára a belföldi fiók, amely helyes vezetés alatt állt, továbbra is eleget tud tenni kötelezettségeinek, sőt minden reménye meg lenne arra, hogy üzletét tovább virágoztassa. Ezért volt helyes a 2310/1936. M. E. számú rendeletnek az a rendelkezése, amely szerint ily esetben a külföldi anya-