Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 1. szám - A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja
11 A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja Ha kereskedelmi törvényünknek a külföldi részvénytársaságokkal foglalkozó fejezetét egy kereskedelmi jogunkat nem ismerő külföldi jogásznak fordításban odaadnánk azzal, hogy állapítsa meg, mely időből származik ez a jogszabály, úgy azt hiszem, habozás nélkül a legújabb idők jogalkotásai közé sorozná. Valóban a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk a magyar jogalkotó géniusznak, amely e szabályokat közel hetven évvel ezelőtt az ortodox liberális jogi és gazdasági felfogás közepette megteremtette. Ezek a rendelkezések, amelyek a külföldi jogfejlődéstől teljesen függetlenül kerültek be kereskedelmi törvényünkbe, a legszebb példáját mutatják annak, hogy a magyar ember lelke legmélyén élő helyes jogérzék és nemzetfenntartó ösztön a különböző korok politikai és gazdasági jelszavain felülemelkedve, miként tudott létrehozni oly jogi intézményt, amely egyaránt megállta helyét a mult század második felének liberális jogi és gazdasági felfogása, valamint az első világháború és annak utókövetkezményei s a legutóbbi idők politikai, jogi és gazdasági eszmeáramlatai között is. Ez a bölcs mértéktartással párosult ősi magyar életösztön csendül ki a kereskedelmi törvényjavaslat megvizsgálására kiküldött képviselőházi bizottság 1875 április 19-i jelentésének a külföldi részvénytársaságok belföldi működésére vonatkozó részéből: „A bizottság a javaslat által követelt, a hazai közönség érdekeinek megóvására irányzott feltételeken túl, még azt is tartja követelendőnek, hogy a külföldi társaságnak itteni üzlete folytatására szánt tőkéje hazánkban legyen elhelyezve; továbbá, hogy ezen tőkének mennyisége köztudomásra hozassék és hogy ezen, a hazai közönség biztosítására szolgáló tőkének ittmaradása azáltal biztosíttassék, hogy a külföldi társaság, mely az ily tőkét az országból részben vagy egészben kivonja, az itteni jegyzékből azonnal kitöröltessék, sőt a külföldi részvénytársaságnak itteni képviselői, kik az itteni üzlet folytatására szánt tőkét más célra fordítják vagy az országból kivonatni engedik, fogsággal is büntettessenek". A jogászi köztudatban kereskedelmi törvényünknek ez a fejezete úgy szerepel, mint amelyet az 1873. évi belga kereskedelmi társasági törvényből vettünk volna. át. De ez tévedés. A gondolat magvát kétségtelenül a belga törvényben is megtalálhat juk. De ez a belga törvény csak annak megállapítására szorítkozott, hogy egyrészt az alapszabályok és mérlegek közzétételére vonatkozó rendelkezéseket a külföldi részvénytársaságok belgiumi fiókjaira is alkalmazni kell