Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A bolgár-magyar szövetkezeti jog egybehangolásának problémája

.6 Nézetem szerint a jelenlegi bolgár és magyar szabályozás reformra nem szorul. Sem olyan értelemben, hogy a törvény adjon kifejezést a „nyitott tagság" alapelvének, sem olyan irányban, hogy kövessük a német jog bírói lajstromot létesítő rendszerét. Több helyen mutattam már reá, hogy a „nyitott tagságot" (amelyet a Sv. 839. cikk 2. bekezdése is csali fenntartással hangoztat) nem minősíteném a szövetkezet lényegéhez tartozónali. Egyéb okok mellett (pl. a lakásépítő, a zenekari, az ipari termelő szövetkezetek bizony kénytelenek vagy hajlamosak arra, hogy zárva tartsák a szövetkezet kapuját) azért sem, mert ez az „alapelv" ellentétben áll a tagfluktuációnak tulajdonképpeni alapelvével: az önkéntes társulás elvével. Ez az elv u. i. nemcsak azt jelenti, hogy senkit sem lehet a szövetkezetbe bekényszeríteni, hanem egyben azt is, hogy a szövetkezet senkit sem köteles tagnak felvenni (így kifejezetten a Kúria 1946/1915. sz. határozata). A belépés és kilépés időpontjának autentikus meghatározására a bíróság által vezetett jegyzék kétségtelenül a legalkalmasabb. Mégis annyira nehézkes és költséges volna ennek a meghonosítása, hogy az elérhető eredmény nem állana a meghozandó áldozattal arányban. A kontinentális szövetkezeti jog specialitása a tag feltétlen kilépő joga. Ami azt jelenti, hogy a tag — bármilyen célra és bárminő időre alakuljon a szövetkezet — előleges felmondással minden ok nélkül kiléphet és magával viheti betétjét (Kt. 235. §-a; N. 65. §; Sv. 842. c; Codice 2526. c.; B. 24. c). Nem árt, ha e kilépő joggal kapcsolatban rámutatunk arra, hogy a szövetkezetek mintaképéül beállítani szokott, rochdale-i szövetkezet alapszabálya nem ismeri el a kilépő tagnak azt a jogát, hogy vagyonilletőségét is magával vigye. A szövetkezet ilyenkor elárverezi a kilépő tag üzletrészét és csak a vételárat adja ki a tagnak vagy a tag hitelezőjének. Ez a szabályozás kétségtelenül egy csapásra megszünteti mindazoknak a káros komplikációknak lehetőségét, amelyekkel a betétkivitellel kapcsolatos kilépés járhat, A kilépés nem kezdi ki a szövetkezet forgótőkéjét, nem borítja fel a szövetkezet hosszabb időre beállított programmját, nem károsítja magát a kilépő tagot azzal, hogy nem részesíti a társasági vagyon aránylagos részében, stb. ságot, hogy a tagok betűrendes névjegyzékét az üzletrészek feltüntetésével a megalakuláskor, azután pedig minden évben (10.000 tagot meghaladó szövetkezet minden öt évben) a cégbíróságnak mutassa be. Továbbá minden közgyűlés jegyzőkönyvének bemutatása alkalmával csatoljon kimutatást azokról a változásokról, amelyek a legutóbb benyújtott betűrendes tagjegyzék összeállításának napjától a közgyűlés napját közvetlenül megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időben beállottak (1925 : VIII. tc. 52. §-a). — Az 1898 : XXIII. tc. és a T. általában a Kt. megoldását tartják fenn, különböztetve az alakuláskori és fennálláskori belépés között. A T. 21. §-a a megalakulás utáni belépés esetében a tagsági viszony kezdetét abban az időpontban állapítja meg, amelyben az igazgatóság a belépést a tagjegyzékbe bevezette. Az 1898 : XXIII. tc. 9. §-a még azt a helyes rendelkezést is felállítja, hogy az igazgatóság a belépés elfogadása tekintetében 30 napon belül nyilatkozni köteles. — Ezt a modernebb szabályozást tartalmazza Nagy Ferenc tervezete (7. és 22. $.), valamint a B. 15. cikke.