Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 2. r.

179 A posta-, távíró- és távbeszélő-díjszabás egyes díjtételeinek a felemelésről szóló 206.200/1943. IV. 4. sz. rendelet (Bp. K. febr. 21.) értelmében a belföldi levél 20 g-tól 40 g-ig terjedő súlyfokozata megszűnik, ennek folytán az ilyen súlyú levelek a jövőben a magasabb súlyfokozatnak megfelelő díjtételt fizetik (29%-os emelés). A 20 grammnál alacsonyabb súlyú leveleknél továbbra is az eddigi díjtételt alkalmazzák. Az üzleti papír bérmentesítési díját belföldre a 250 g-tól 500 g-ig terjedő súlyfokozatban 33%-kal, a nyomtatványokét és árjegyzékekét súlyfokozatok szerint 20—33%-kal, a belföldi csomagokét pedig súlyfokozatok és díjövezetek szerint 13—33%-kal emeli fel a rendelet. A gyülmöcsöt tartalmazó csomagokra engedélyezett 50%-os csomagdíjkedvezmény a jövőben ugyancsak megszűnik. A belföldi expresszdíj helyben 30 fillérről 50 fillérre, vidékre 60 fillérről 1 pengőre (67%) emelkedik és hasonló az emelkedés a csomagok házhozkézbesítési díjánál is. A különvonalú távbeszélőállomások berendezési díja a budapesti hálózatban 50-ről 100 pengőre, az ikerállomásoké 30-ról 60 pengőre (100%), a távbeszélő állomások alapdíja Budapesten a különvonalú állomásoknál 12-ről 16 pengőre (33%), az ikerállomásoknál pedig 7-ről 10 pengőre (43%) emelkedik. A távbeszélő-előfizetők beszélgetési díja Budapesten a jövőben 20 fillér lesz az eddigi 15 fillérrel szemben (33%), a nyilvános állomásokról kezdeményezett helyibeszélgetések díja pedig 30 fillér az eddigi 20 fillérrel szemben (50%). A 3 perces távolsági telefonbeszélgetések díját átlagosan 20%-kal emeli fel a rendelet, a távirati díjaknál pedig 33%-os az emelés. Az új díjszabási tételek 1943. március 1-én léptek életbe. Kereskedelmi és fizetési egyezmények, demzajog A magyar-horvát fizetési forgalom tárgyában 1942. október 14-én létrejött államközi megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank körlevélben (473. sz.) tájékoztatta a megbízott pénzintézeteket a fizetéseknek a megállapodás alapján történő lebonyolításáról. A megállapodás hatálya kiterjed egyrészt a visszafoglalás előtt, áruforgalomból keletkezett tartozásokra és követelésekre, másrészt a már fennálló és a jövőben keletkező pénzügyi természetű (nem áruforgalomból eredő) tartozásokra és követelésekre, de az utóbbiakra csak akkor, ha az ily tartozások és követelések átutalásához a két állam jegybankja esetenként hozzájárul. A Magyarországból Horvátországba történő átutalásoknál a magyar adós 100.— kuna = 6.83 pengő -f- 22^2% felár árfolyamon kiszámított pénzösszeget tartozik fizetni, míg a Horvátországból Magyarországba történő átutalásoknál a magyar hitelező javára az elszámolás 100.— kuna=6.79 pengő + 21% felár alapulvételével történik. Devizabelföldiség. A Magyar Nemzeti Bank 474. sz. körlevelében felhívta a megbízott pénzintézetek figyelmét arra, hogy valamely külfödi személy devizajogi szempontból nem válik belföldivé egyedül azon az alapon, hogy legalább 6 hónapon át belföldön tartózkodik. A Bank a letelepedési szándék nélkül, huzamosabb időn ót belföldön tartózkodó külföldi személyeket devizajogi szempontból belföldieknek még akkor sem tekinti, ha belföldön kereső foglalkozással bírnak, de részükre megfelelő kérelem előterjesztése esetén engedélyt ad arra, hogy a kereső foglalkozá-