Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - Anglia jelzálogjoga és nyilvántartásai

TANULMÁNYOK Anglia jelzálogjoga és nyilvántartásai Az angol jelzálog összhangban van az alapjait tekintve még ma is hűbéri jellegű birtokszervezettel, amely a király általános főhübérurasága és íőtulajdona következtében elvileg még ma sem ismeri el ingatlanokon magánosoknak tulajdonjogát, bár a birtokjog egyes alakulatai, így különösen az ú. n. egyszerű hűbér (fee simple) igen közel állanak hozzá, — és minden dologbeli jogot — így természetesen zálogjogot is, — elvben idegen dologbeli jogként fog fel. Zálogjogának alapja még ma is a középkori birtokzálog, melynek vifgage nevű alakzata azonban már régen elavult. Nagy szerepe van a zálogjog terén a méltányossági jognak (equity law), amelynek közremunkálása nélkül zálogjog egyáltalában nem jöhet létre. — Lényeges újítást hozott a jelzálogjog és a nyilvántartás terén az 1925. évi törvény, az ú. n. Law of Property Act és a Land Registration Act, amely 1926. január 1. napjával lépett életbe. Ezek a törvények csak az ú. n. fee simple (egyszerű hűbér) és leasehold (bérleti birtok) birtokokra vonatkoznak, minthogy azonban a legtöbb birtok ilyen, gyakorlatilag kiterjednek a szigetország földjének messze túlnyomó részére; más birtokra tehát az 1925. év előtti jog változatlanul irányadó. Zálogjogi szerződéseket Angliában leggyakrabban bizalmi vagyonkezelők (trustee) kötnek, ebbeli minőségüknek elhallgatásával. Éppen ezért helyénvaló az a szabály, amely szerint ha többen adnak zálogra pénzt, részesedésük, ellenkező kikötés hiányában egyenlőnek vélelmezendő. A zálogszerződés érvényes követelést tételez föl, annak járulékos szerződése s még „charge" (1. alább) esetén is vélelem van a követelés fennállása tekintetében. A jogcím fogalmát itt is, mint az angol jogban általán, a consideration, az ellenértékűség jogi megkövetelése pótolja, aminek meglétét azonban pecsétes okiratoknál (deed) vélelmezni kell. Ez a szigorú, hagyományos alakszerűségek mellett kiállított okirat, a „deed", amelynek pecsétjét a kiállítónak legalább is újjal kell érinteni s ehhez a meghatározott átadási nyilatkozatot megtenni, zálogjog alapításának szokásos alakja. Az már önmagában a zálogos hitelezőnek előnyöket biztosít a behajtási eljárásban, ennélfogva szokásos akkor is, amikor az az ügyletnek érvényéhez szükséges sem volna, így méltányossági zálogjog (mortgage in equity, — h alább) alapításánál. A kötelező ügylet mellett mint világosan megkülönböztetett külön ügylet szerepel a rendelkező ügylet, a birtok átruházása (conveyance), — ami tehát birtokzálog (mortgage) alapításánál elengedhetetlen — s a „charge" alapítása. Az 1897. évi reformok (Land Transfer Act) óta zálog alapítására voltaképpen már három ügyletfajta szolgálhat: a birtokzálog (mortgage), a nyilvántartó jegyzékekbe bejegyzett terhelés 9