Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 1. r.

106 élőállatok, c) olajosmagvak, d) zsiradék előállítására alkalmas takarmányok valamelyikével; végül 30 búzaegységet a termelő szabad választása szerint az I—III. mellékletben felsorolt bármelyik terménnyel vagy termékkel lehet teljesíteni. A 10 egységnyi zsírkötelezettség teljesítésére beszolgáltatott élőállatok húsát az egyéb terményekre megállapított beszolgáltatási kötelezettségbe kell beszámítani. A 30 egység keretében a húsbeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére beszolgáltatott hízott sertés, kacsa és liba zsírját pedig a zsírbeszolgáltatási kötelezettségbe kell beszámítani. Részletesen felsorolja a rendelet, hogy az egyes termények és termékek hány búzaegységnek felelnek meg. így pl. 1 q olvasztott sertészsír 1200, háj 1000, szalonna 900, vaj 2000, az olajosmagvak 150—350, morzsolt tengeri 90, rizs 300, árpa 100, hüvelyesek 100—350, étkezési burgonya 33, széna- és szalmafélék 15—40 búzaegységnek felelnek meg. A mezőgazdasági munka végzésének biztosításáról szóló 410/1943. M. E. sz. rendelet (Bp. K. jan. 24.) értelmében az, aki az 1942/43. szolgálati évre mint éves gazdasági cseléd, továbbá ki az 1942/43. termelési évre mint dohánykertész szegődött el, köteles az 1943/44. szolgálati, ill. termelési évben is —akár jelenlegi munkahelyén, akár új munkahelyén — éves gazdasági cselédként, ill. dohánykertészként elszegődni és szolgálatot teljesíteni. A vármegyei gazdasági felügyelőség e kötelezettség alól indokolt esetben felmentést adhat. Ha akár a munkaadó, akár a munkavállaló a szolgálati szerződést megszüntette, ezt a munkaadó a megszűnést követő naptól számított 8 nap alatt a vármegyei gazdasági felügyelőségnek tartozik bejelenteni. — Az éves gazdasági cselédnek az 1943/44. szolgálati évre kenyérgabonában bér fejében kikötött járandóságából legfeljebb 12 q-t lehet természetben kiszolgáltatni. Az ezt meghaladó különbözetet a munkaadó készpénzben köteles teljesíteni. A gazdasági cselédet a bér fejében kapott semmiféle természetbeni járandósága után sem terheli beszolgáltatási kötelezettség. Azoknak a mezőgazdasági munkavállalóknak, akik 1943. évre az aratáson és a cséplésen felül a kaszálást, gyűjtést, betakarítást, kapásnövények művelésével és betakarításával járó munkát és egyéb gazdasági munka elvégzését is vállalják, az arató- és cséplőrészt természetben teljes egészében ki kell szolgáltatni. Azoknak a mezőgazdasági munkavállalóknak, akik az 1943. évre a gazdaságban előforduló munkának az egész idényben való elvégzésére vállalnak kötelezettséget, az élelmezési liszt járandóságon felül a munkabér fejében kikötött kenyérgabonajárandóságukból kenyérgabonában legfeljebb 10 q-t lehet természetben kiszolgáltatni. Ipari anyaggazdálkodás. A gyanta forgalmának szabályozásáról szóló 60.500/1941. Ip. M. sz. rendelet újabb módosítása tárgyában közzétett 1000/1943. Ip. M. sz. rendelet (Bp. K jan. 12.) értelmében a felajánlási kötelezettség a külföldről behozott gyantára is kiterjed. — A szappan és egyéb hasonló rendeltetésű készítmények előállítását és forgalombahozatalát újból szabályozza az 5400/1943. Ip. M. sz. rendelet (Bp. K. jan. 31.) Az új előírások a mosószappan, mosópor, valamint a kenőszappan tekintetében általában változatlanok maradtak. A minimális, ill. maximális elszappanosított zsírsavtartalom a mosószappan esetében 41, ill. 43%, kenőszappan esetében 34, ill. 35%, a pipereszappan esetében 40, ill. 42%, a mosópor esetében pedig 9.8, ill. 10.2%. Borotvaszappan