Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 1. r.

104 terjed ki a kőszén- és ércbányákra, a közforgalmú vasutak és hajók vontatási üzemére, a posta szállítási, távíró, távbeszélő'- és rádióüzemére, a vízművekre, a malmok őrlő- és darálóüzemére, a gyógyszertárakra, valamint a közhasználatú villamosművek energiafejlesztő üzemére. — Az iparügyi miniszter a magánháztartások villamos áramfogyasztásában elérhető megtakarítás érdekében a fogyasztás módját és mértékét rendelettel szabályozhatja. A rendelet végrehajtása tárgyában közzétett 77.900/1942. Ip. M. sz. rendelet (Bp. K. dec. 25.) értelmében villamos fűtőberendezést csak az vásárolhat, akinek arra az Ipari Anyaghivatal engedélyt ad. Fogyasztásmérőt és a vülamosmű által felszerelt főbiztosítékot nagyobb teljesítményűre kicserélni, meglévő mellé újat felszerelni ugyancsak az Ipari Anyaghivatal engedélyével szabad. — E rendelet egyébként részletesen szabályozza az alaprendeletben foglalt rendelkezések végrehajtását. A közellátásügyi igazgatás körében állandó szakértők alkalmazása tárgyában közzétett 5330/1942. M. E. sz. rendelet (Bp. K. dec. 30.) értelmében a közellátásügyi miniszter a közellátásügyi igazgatás körében üzemgazdasági, műszaki ós hasonló egyéb szempontból szükséges szakvélemény nyilvánítására, valamint az evégből szükséges vizsgálatok teljesítésére állandó közellátásügyi szakértőket alkalmazhat. Szakértőül olyan személyt is lehet alkalmazni, aki magánvállalat vagy közüzem alkalmazásában vagy közszolgálatban áll, közszolgálati (közüzemi) alkalmazottat azonban csak az illetékes miniszter hozzájárulásával. (Végrehajtási rendelet: 114.400— 1942. K. M. sz. r., u. o.) Egyes mezőgazdasági termények ipari feldolgozását szabályozza a 7660/1942. M. E. sz. rendelet (Bp. K. dec. 30.). Eszerint babot, borsót, lencsét, mákot, ősziborsót és tavaszbükkönymagot csak a közellátásügyi miniszternek a földmívelésügyi és az iparügyi miniszterrel egyetértve, hajdinát, kölest, lóbabot, cirokmagot, muharmagot, csillagfürtmagot és szárított cukorrépát pedig ezenkívül a pénzügyminiszterrel is egyetértve megadott engedélyével szabad ipari úton feldolgozni. A hús és húskészítmények forgalmát szabályozó 114.070/1942. K. M. sz. rendelet (Bp. K. dec. 30.) értelmében Budapest székesfőváros és a rendeletben részletezett 24 környéki helység területén sertés-, marha-, borjú-, juh- és lóhúst, valamint ezek készítményeit — beleértve a konzervet is — fogyasztó részére csak hatósági jegy (húsjegy) ellenében szabad forgalombahozni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a felsorolt állatok belsőségeire és ezek készítményeire (hurka, disznósajt stb.). Az említett városokban és községekben friss vagy tartósított állapotban a hűtőházakban elhelyezett húsfélék készleteit, úgyszintén a húskonzervkészleteket a rendelet kihirdetése napjától zár alá helyezettnek kell tekinteni és azokat tulajdonosaik tartoznak 3 napon belül Budapest székesfőváros polgármesterének mennyiségi és minőségi megjelöléssel bejelenteni. — Hús jegyet csak az első életévüket betöltött személyek kapnak. A nehéz testimunkások részére a rendes fogyasztói húsfejadagon felül külön nehéz testimunkás húspótjegyet kell kiszolgáltatni. A húsjegyre a Budapest székesfőváros polgármestere által megállapítandó fejadagot az egyes szelvényeken feltüntetett időszakokban, húskonzervet pedig csak a római számmal ellátott „külön hús"-szelvényekre lehet igényelni. Kijelölt húsiparos a fogyasztó részére húsjogy ellenében