Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A hites könyvvizsgálók megfogyatkozása

83 kedését is. A hiány azonban mind nagyobb és nagyobb lesz. A vizsgák rendkívül megfogyatkoztak, alig-alig van vizsgára jelentkező és a közgazdasági élet rövidesen ott fog állani, hogy alig lesz hites könyvvizsgáló, annak ellenére, hogy sok százan nyertek már az elmúlt évtized alatt ilyenirányú képesítést, illetőleg — sajnos — a képesítő vizsga alól felmentést. A hiány pótlását sokan abban látják, hogy a 45.000/1931. L M. számú rendelet 18. §-át, amely lehetővé tette a vizsgárabocsátást, de csak a régen — 1936 december 5-én —lejárt ötévi határidőn belül, a jogalkotó hatalom ismét elevenítse fel — amint a felelevenítés a visszacsatolt országrészek tekintetében időközben méltányosságból meg is történt — és a volt trianoni anyaország területe tekintetében ismét lehetővé kívánják tenni az érettségi vizsga és tizenöt évi minimális gyakorlat alapján a vizsgára bocsátást. Ezzel a javaslattal szemben áll az a megfontolás, hogy már az alaprendelet is az ilyen átmeneti alapon való vizsgára bocsátást ideiglenesnek tekintette és általában főiskolai oklevelet követelt meg a képesítő vizsga előfeltétele gyanánt. Ha tehát azt akarjuk, hogy kellő számú hites könyvvizsgáló álljon a jelenben és a jövőben is rendelkezésre, alig lehet másra gondolni, mint arra, hogy az említett rendelet 2. §-ában meghatározott főiskolai okleveleken felül még más főiskolai oklevelek alapján is helye legyen a vizsgára bocsátásnak. Ilyen törekvéseket mindennap látunk. így reámutatnak arra, hogy a kolozsvári magyar királyi Ferenc József-tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar kereskedelmi szakosztályán végzettek az alaprendelet szavai szerint ki volnának zárva a vizsgára jelentkezésből. Ami nyilván nem cél. A felsőkereskedelmi iskola C) szakán szerzett tanári oklevelet, úgyszintén a belföldi tudományegyetemeken vegytanból, mint főtárgyból szerzett bölcsészettudományi, illetőleg matematikai és természettudományi tudori oklevelet szerzettek arra mutatnak reá, hogy közülük számosan kisebb vállalatoknál és nagyvállalatoknál is vezető pozíciót töltenek be, könyvvizsgálattal, ügyvitelellenőrzéssel foglalkoznak s amíg az alaprendelet szerint a vegyészmérnökök jelentkezhetnek vizsgára, addig a vegyészdoktorok, akiknek elméleti és gyakorlati képzettsége ugyanaz, — Németországban nincs is köztük az elhelyezkedési lehetőségek tekintetében különbség — nem jelentkezhetnek vizsgára. Az eddigi helyzet szerint nem jelemtkezhetnek vizsgára az államtudományi szakosok, a Műegyetem közgazdaságtudományi karának közigazgatási, kereskedelemtudományi doktorai és azok, akik diplomás közgazdaságtudományi doktorok, de a tanári oklevelet pedagógiai szakvizsga hiányában nem szerezték meg. Sokan rámutatnak arra is, hogy a Ludovika Akadémiát és emellett még m. kir. honvédhadbiztosi tanfolyamot végzett hadbiztosok között is annyi jeles ember van, hogy ezeknek is meg kellene engedni a vizsgára jelentkezésit. Kétségtelen, hogy a főiskolai oklevelek eddig nem méltányolt részének vizsgára bocsáthatásra kvalifikálása esetében könnyen el-