Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Élettér és magyar gazdasági jog

is állanak rendelkezésünkre. Pl. Fried3 szerint ilyen nagyterek (Grwsraum) lehetnének Észak- és Dél-Amerika, Kelet-Ázsia (India, Japán, Kína, japánul : sankoku, azaz hármasbirodalom) Ausztráliával, Európa, kivéve Oroszországot, amely önállóan és Angliát, amely Kanadával együtt alkothat külön életteret s végül Afrika, amelyet azonban Európához még külön „Verbundwirf sóhajt'* kötne. Ezen a hat földszelvényen a termelést és a területeiken fekvő államoknak egymásközti árucseréjét a mindenkori tényleges szükséglet szabályozná s ennélfogva a mai értelemben vett világkereskedelem csupán a nagytereknek kölcsönös forgalmára szorítkoznék, miért is annak összforgalma, ha összegét a második világháború, kitörése előtti évben (1938) 170 milliárd pengőre tesszük, egyszerre 65 milliárdra süllyedne le, vagyis a nagytereknek egymásközti forgalmában kiegyenlítendő összeg ennjáre zsugorodnék össze anélkül, hogy az államközi kereskedelem visszaesnék, sőt valószínű, hogy a szervezettebb termelés az egyes zárt gazdasági területek benső forgalmának fokozódásával, tehát az egyes országok vásárlási erőinek jelentékeny felduzzasztásával járna. A nagytereken belül a forgalom irányelveit, az árucseréből eredő követelések elszámolásának módját, a fizetési eszközöknek egymáshozi értékviszonyát, az áruk átengedésére vonatkozó megállapodásokat, a vámrendszert, a kölcsönös jogsegélyt stb. önként érthetőleg az illető területek maguk rendeznék, de ezenkívül minden nagyterületnek a többihez való viszonya is szabályozásra szorulna. A nemzetközi gazdasági jog tehát a jövőben egyrészt a területsávok államainak, másrészt a nagyterek egymásközti viszonyainak normáit is jelentené. A világnak érdekterekre osztása s ezek önellátásának biztosítása természetesen számos új kérdést fog felvetni, amelyeknek megoldása a néha szinte kiküszöbölhetetlen érdekellentétek miatt előreláthatólag nagy nehézségekkel fog járni. A termelés zavartalanságát, a zökkenésmentes árucserét kölcsönös engedékenység nélkül ugyanis lehetetlen megvalósítani. Ennek hiánya idézte elő például azt, hogy az első világháború előtti (1913. évi) közel 300 milliárd pengőnyi nemzetközi kereskedelmi összforgalom 1938-ig csaknem 100%-kal csökkent, mert a külföldi hiteleknek a Párizs környéki békeszerződések folytán történt megszorítása s ennek nyomán az autarkia hatalmas előretörése a nemzetközi áruforgalmat annyira megbénították, hogy a termelésben külföldi tőkére szoruló államok gazdasági összeroppanásuk elkerülése végett kénytelenek voltak olyan kísérletezésekre áttérni, melyek csak ideig-óráig hárították el az akadályokat, de végeredményükben a pénzügyi válságoknak szűnni nem akaró áradatát zúdították a 3 Fried (F) : Die Ziikunft des Welthandels. München, 1941. 37—54. o. Lásd még Fried (F.) Wende der Weltwirtschaft. Leipzig, 1940. 300—323. o. Törők Á. Tengely-Európa. Magyar Szemle 39. köt. 5. sz.