Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

622 kozólag; b) azt, akinek a rendelet hatálybalépése előtt kötött termelési szer­ződés alapján olajos magra vonatkozó szerződése, vagy ily követelés alap­ján átvett olajos magkószlete van, feltéve, hogy őt a felajánlásra az Anyag­hivatal felhívja; c) a lenkórót feldolgozó ipari vállalatot, az üzemében ki­termelt lenmagra vonatkozólag; d) SLZ olaj sajtoló iparost, minden olajra vonatkozólag, amelyet termelési szerződés alapján átvett, illetve részére ki­utalt olajos magból állított elő, továbbá az olyan olajos magra, vagy olajra vonatkozólag, amelyet bármilyen egyéb jogcímen szerzett meg; e) azt, aki külföldről olajos magot, vagy olajat hoz be. A Futura a felajánlott olajos magvakat és olaját átveszi és azt az Anyaghivatal utasítása szerint szét­osztja. Ipari feldolgozók azt az olajos magot, vagy olajat, amelyet részükre az Anyaghivatal kiutal, csak saját üzemükben dolgozhatják fel és azt más üzemben való feldolgozás végett, vagy bérmunkára csak az Anyaghivatal engedélyével adhatják át. Olyan olajütők, amelyek erre engedélyt kaptak, az olajos magnak bérben való feldolgozását csak azok részére vállalhatják el, akik a községi elöljáróság bizonyítványával igazolják, hogy az olajos mag saját termésük és az abból előállított olaj házi szükségletük mértékét meg nem haladja. A rendelet hatálybalépése előtt az olajos magvak és olajok feldolgozá­sát az 50.000/1941. Ip. M. sz. rendelet (Bp. K. 1941 aug. 10.) általában a jelen rendeletben lefektetett elvek szerint szabályozta. Az ipari növények termelési szerződéseiről szóló 258.150/1942. F. M. sz. (Bp. K. 1942. nov. 6.) rendelet értelmében a tennél tető vállalat köteles a földművelésügyi miniszternek bemutatni annak a szerződésnek a terve­zetét, amely szerint napraforgó, repce, olaj, len, szójabab, ricinus, rostlen. rost- vagy magkender, mák, őszilen, gomborka vagy perilla termelésére szerződést köt. A termeltető az említett növényekre csak olyan feltételek mellett köthet termelési szerződést, amelyek a földművelésügyi miniszter által jóváhagyott szerződéstervezetben bennfoglaltatnak. A szerződésnek ettől eltérő feltételei érvénytelenek. A baromfi forgalmát és feldolgozását a 6450/1942. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1942. nov. 13.) értelmében a közellátásügyi miniszter a földmű­velésügyi miniszterrel és a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­terrel egyetértve szabályozhatja, kijelölheti a baromfi forgalomba­hozatalában résztvevő kereskedőket és szabályozhatja a levágott liba és kacsa vitán kötelező zsírbeszolgáltatás mértékét és módozatait. E felhatalmazás alapján a közellátásügyi miniszter 112.300/1942. K. M. sz. alatt rendeletet (Bp. K. 1942. nov. 13.) bocsátott ki, amelynek értelmében baromfikereskedéssel 1943 február 1-től csak kijelölt kereskedő foglalkoz­hatik. A közellátásügyi miniszter elrendelheti, hogy a kijelölt baromfinagy­kereskedő készletéből meghatározott mennyiségű baromfit a közellátásügyi miniszter által megjelölt helyen és időben forgalomba hozzon. Budapest székesfőváros területére — az alábbi kivételektől eltekintve — élő és vágott baromfit felhozni csak a nagyvásártelepre, az ott árusításra jogosult baromfi­kereskedők címére, illetőleg — liba- és kacsaszállítmányok esetében — az előbbieken kívül a Magyar Libamájkiviteli Egyesülés tagjainak közös lx>ntó-

Next

/
Thumbnails
Contents