Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Csendes társasági szerződések a gyakorlatban

46 tétében nem feltétlen értelemben veendő, annak tehát nem kell teljesnek lennie, hanem elegendő, ha olyanfokú, hogy a tartást igénylő szülő létfenntartásához feltétlenül szükséges javak beszerzésére nem képesíti. Viszont a megélhetésére elégséges keresettel bíró szülő gyermeke elvesztéseért akkor sem követelhet elmaradt tartás fejében kártérítési követelést, ha a gyermek a szülőnek adta volna minden keresetét, mert az ilyen kötelezettség nélküli juttatás kártérítés alapja nem lehet. A kártérítési kötelezettség megállapításánál a baleset időpontja lévén irányadó, azok a körülmények, amelyek a baleset utáni időben következtek be, az alperesek felelősségének megállapítására alapul nem szolgálhatnak, ennélfogva azt a körülményt, hogy a felperes egyetlen gyermeke elvesztésével járó állandó lelki gyötrelem miatt munkaképességét utóbb teljesen elvesztette, még valósága esetén sem lehetne figyelembe venni. (C. I. 3683/1941.) Tehermentesítés külföldi tartozás alól. — (17.) Az alperes a felperes kereseti ingatlan illetőségének a perbeli zálogjogok alól való mentesítését feltétlenül vállalta. A tehermentesítési kötelezettség teljesítése azonban ezidőszerint akadályba ütközik, mert a külföldi hitelezők követeléseinek kifizetése tekintetében fennálló tilalmak és korlátok a Magyar Nemzeti Banknak a dollárkövetelés visszafizetését meg nem engedő határozata az alpereseket a teljesítésben ezidőszerint nyilvánvalóan gátolják. Ezért a bíróság kimondja, hogy az alperesek a felperesnek ingatlan illetőségét az ott körülírt jelzálogjogok terhe alól a külfölddel való fizetési forgalmat szabályozó rendelkezések korlátai között tartoznak mentesíteni. (C. V. 3159/1941.) Árkor mán ybiztos hatásköre. — (18.) Alperes azt vitatta, hogyha az árkormánybiztosnak volt is a minisztériumtól átruházott hatáskörében felhatalmazása arra, hogy a legmagasabb árat, illetőleg árat megállapítsa, e hatáskörön túlterjeszkedett akkor, amidőn a 10.000/1939. Á. K. rendeletének 4. §-ában akként rendelkezett, az „engedmény és jutalék szempontjából az ásványolajtermékeknek 1939 augusztus hó 26. napjával rögzített árak irányadók", mert — álláspontja szerint — az ármegállapításra vonatkozó felhatalmazás jogkörébe nem vonható az engedmények kérdésének rendezése s mert az ebben a rendelkezésben említett engedmény különben sem vonatkoztatható az alperest szerződésileg illető viszonteladói engedményre. Az alperesnek ez a jogi álláspontja azonban téves. A felek közötti szerződés, amidőn az alperes részére csökkentendő kútliterár felől rendelkezik, a 15%-os csökkentést engedménynek minősíti. Ez az engedmény kétségtelenül árengedmény. Az árkormánybiztos jogköre pedig kétségtelenül kiterjed a viszonteladóknak nyújtható árengedmények rendeleti szabályozására is, mert a 4110/1939. M. E. sz. rendelet az árkormánybiztosra az arra vonatkozó jogot is átruházta, hogy a legkisebb árakat megállapíthassa, már pedig az, hogy az árengedmény folytán az ár mennyiben csökkenthető, nem más, mint a legkisebb ár megállapítása. (C. IV. 3305/1941.) Pethö Tibor Szövetkezeti joggyakorlat Szövetkezeti tag kizárása. — (1.) Az állandó bírói gyakorlat értelmében a szövetkezet tagjait is megilleti a Kt. 174. §-ában a részvényeseknek adott az a jog, hogy a közgyűléseknek törvénybe vagy alapszabályokba