Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

554 JOGGYAKORLAT Általános gazdasági joggyakorlat Cégér. — (148.) Alperesek kereskedelmi üzletüket illatszertár X. Y. és Z. néven jegyeztették be a kereskedelmi társascégek jegyzékébe és aláírásul ezt a bejegyzett cégszöveget használjak. Ezenfelül üzleti vállalatuk körében használják az Apolló szót is. Mégpedig az üzlet homlokzatán akként, hogy az üzlet bejárata fölött elhelyezett és X. Y. és Z. felírást viselő tábla felett a tábla felső peremen a neoncső betűkből alakított Apolló szó látható a kiszolgáló jegy zekéiken olyképpen, hogy azokon az Apolló szó és az alperesek neve hasonló módon és nagyságú betűkkel van nyomva, végül a távbeszélő előfizetők könyvében is ekképpen. Ebből következik, hogy alperesek az Apolló szót üzleti vállalatuk körében nem cég, vagy cégtoldat gyanánt, hanem üzletjelzőként és pedig cégérként használják. Ennek a szónak a cégtáblán látható elhelyezése, alakja, betűinek az alatta levő felírástól eltérő írásmódja ugyanis nyilván arra mutat, hogy az az üzlettelep megjelölésére szolgál, vagyis az üzlettelep neve (cégér). Ehhezképest nem tekinthető az cégszövegnek, vagy a cégszöveg egy részének, így cégtoldatnak azért sem, mert az alperesek azt aláírásul nem használják. (K. T. 10. §.) A vállalat birtokosa jogosult üzleti vállalati körében cégért használni, ami nyilván következik a Tvt. 7. §-ának 2. mondatában foglalt jogszabályból, amely a jogosan használt cégért védelemben részesíti a bitorlással szemben. Az alperesek tehát az Apolló szót, amelyek üzleti vállalati körükben már 25 éve használnak és amely ekként vállalatuk ismertetőjele lett, jogosan használhatják és így e szó használatának ténye egymagában a Tvt. 7. §-ába nem ütközik. Ami már most a használat módját illeti, nincs olyan jogszabály, mely n cégér használatának módját kifejezetten előírná. Az 1922: XII. tc. 56. §-ának 2. bekezdésében foglalt az a jogszabály ugyanis, hogy a cégtáblán az üzlettulajdonos családi és utónevét olyképpen kell feltüntetni, hogy a felírás egyik része se legyen kevésbbé szembeötlő, mint a többi, kifejezetten csak az üzlettulajdonos családi és utónevére vonatkozik, de nem egyúttal a cégérre is. E cégér használatának módja azonban a Tvt. 1. §-ába ütközhet, ha az kísérő körülményei folytán sérti az üzleti tisztességet és általában a jóerkölcsöket. A jelen esetben azonban ez fenn nem forog, ugyanis nemcsak jogszabály, de az üzleti tisztesség sem kívánja meg, hogy alperesek a cégérnek minősülő Apolló szót csakis cégtoldatként használják. Igaz ugyan, hogy az alperes cégtábláján és kiszolgálójegyein az Apolló szó betűi jóval nagyobbak, mint a cégszöveg betűi, de ez a cégszöveg felismerhetőségét nem érinti. Igaz az is, hogy alperesek az Apolló szót nemcsak az üzlettelepük cégtábláján használják cégérként, hanem egyéb téren is, így kiszolgáló jegyzékeiken és a távbeszélő előfizetők könyvében is, ámde alpereseknek ehhez, minthogy az Apolló a vállalatuk ismertetőjele, fontos gazdasági érdeke fűződik, másfelől ez a versenytársakra nyilván nem sérelmes. (C. IV 2443— 1942.)