Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

552 szokásos belsőséget kivéve — nemcsak mező- vagy erdőgazdasági, hanem más ingatlanainak átengedésére is kötelezni kell. Az ingatlanért járó kártérítés megállapításának alapjául az ingatlan átlagos kataszteri jövedelmét kell venni. (A törvény részletes szabályokat tartalmaz az átlagos kataszteri tiszta jövedelem kiszámításának módjára vonatkozólag.) A kártérítés összege mezőgazdasági ingatlanoknál 10 korona kat. tiszta jövedelemig, annak minden koronája után 60 P, a kat. tiszta jövedelem 10—15 korona közé eső koronája után 50 P, 15 koronán felül minden korona után 40 P. Ez az összeg az ingatlanon lévő mezőgazdasági épületekre való tekintettel 100 kat. holdig legfeljebb 20%-kai, 1000 kat. holdnál legfeljebb 15%-kai, ha pedig az ingatlan ennél is nagyobb, legfeljebb 10%-kal emelhető. Hasonló elvek szerint állapítja meg a törvény a kártérítést az erdőgazdasági ingatlanok tekintetében is. A kis- és nagyközségekben tulajdonátadási kötelezettség alá eső nem mező- és erdőgazdasági birtokokért, valamint az ilyen és a mező- és. erdőgazdasági ingatlanok tartozékaiért, az ingóságokért, továbbá a mezőgazdasági ipari üzemekért és üzemi berendezésekért kártérítésül az okszerű gazdálkodás mellett tartósan várható és állandó általános hozamuknak (használhatóságuknak) figyelembe vételével, becslés útján megállapított érték jár. A kártérítés összegét 3.5% kamatozású, 30 év alatt törlesztendő kötelezvényekben kell kiegyenlíteni. A kötelezvényeket a jogosultak javára zároltan kell kezelni. Az azokon alapuló követeléseket átruházni, vagy azokra — öröklés esetét kivéve — bármely jogot szerezni csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet. A törvény értelmében járó térítést kapj a az a zsidó is, akinek ingatlanát az eddig hatályban lévő törvényes rendelkezések alapján átengedésre már kijelöltek, de a térítés összegét még teljesen nem fizették ki. — Az átengedésre kötelezett csak azon az alapon élhet panasszal a kir. ítélőtáblánál, hogy nem esik a törvény hatálya alá vagy az ingatlan átengedésére nem jelölhető ki. A panasznak halasztó hatálya nincs. A törvény megfelelően gondoskodik a termelés folytonosságának biztosításáról, továbbá feljogosítja a keresztény ingatlantulajdonost, hogy zsidó haszonbérlőjével szemben az ingatlant a törvény hatálybalépésétől számított 60 nap alatt a folyó vagy a legközelebbi gazdasági év végéig felmondhassa és azt házi kezelésbe vegye vagy kis haszonbérletek alakítására felhasználja. A haszonbérlő felszerelésének értékét 6 év alatt egyenlő részletekben fizetheti ki. A törvény végül kimondja azt is, hogy mező- vagy erdőgazdasági ingatlant zsidó csak a földmüvelésügyi miniszter engedélyével vehet haszonbérletbe, úgyszintén a földmüvelésügyi miniszter engedélyével lehet fának vagy egyéb erdei terméknek kitermelési jogát átruházni. Az 5300/1942. M. E. sz. (Bp. K. 1942. szept. 10.) rendelet két irányban kiegészíti a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942. évi XV. t.-c. előírásait. Lehetővé teszi aj a zsidók tulaj-