Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez
550 azt a kereskedőt kell tekinteni, aki a K.-ben felsorolt cikkeket a fogyasztónak havi vagy heti részletekben törleszthető hitelre olymódon adja el, hogy a vételár kifizetése lábbelinél legalább 4, egyéb cikkeknél legalább 6 hónapi, egyenlő havi vagy heM részletekben történik és az utolsó üzletévben ilymódon lebonyolított forgalma az évi teljes üzleti forgalmának legalább 70%-át teszi ki. Ebben a meghatározásban közvetve a részletügylet meghatározása is bennfoglaltatik. Az 1939:XII. te. (T.) közvetlenül határozza meg a részletügylet fogalmát, mondván (1. §), hogy rendelkezései alá az olyan ügylet esik, amelyet kereskedő bizonyos áruknak részletfizetésre eladása iránt nem kereskedővel köt; de nem esik a törvény rendelkezései alá az ügylet, ha a vételárat három részletnél nem több, vagy bár több részletben kell fizetni, de az egyes részletek félévet meghaladó időközben esedékesek. Összevetve e meghatározást a R.-ben szabályozott részletügylet fogalmával, azt találjuk, hogy mind a kettőnél kereskedőnek mint eladónak nem kereskedővel (fogyasztóval) mint vevővel kötött ügyletről, éspedig hitelre eladásról van szó. Mindkét esetben a vételár hitelezésének több részletfizetés kikötésével kell kapcsolatban állania és ugyancsak mindkét esetben a rendezés alá eső ügyletek köre szűkebbre van szorítva egyrészt a részletek száma, illetőleg a hitelezés időpontja alsó határának (legkisebb számának, illetőleg legrövidebb időtartamának) megállapításával, másrészt a részletfizetési időközöknek, illetőleg azok felső határának (maximális tartamának) meghatározásával. Ez a szűkebbreszorítás azonban már különbözőképpen történt: a T.-nél legalább négy részletnek kell kikötve lennie és az egyes részletek esedékességének időpontja félévet nem haladhat meg. Féléven belül a részletek akármilyen időközben esedékesek lehetnek (félévi, negyedévi, havi, heti stb. részletek). Nincs jelentősége a hitelezés időtartamának, az lehet tetszésszerint hosszú, de akármilyen rövid is. Fontos csak az, hogy a kikötött és legfeljebb féléves részletek száma a hármat meghaladja. Elméletileg tehát ideesnék pl. a négy nap alatt, napi •— habár nem is egyenlő — részletekben fizetendő vétel is. Ezzel szemben a R.-nél a vételár kifizetésének legalább hat, (lábbelinél négy) hónapig kell történnie s a részletek csak egyenlő havi vagy heti részletek lehetnek. A R. ezzel a rendelkezéssel nem a részletügylet fogalmát akarta a T.-ben szereplő meghatározástól eltérő módon definiálni, — hiszen a fogalomnak ily szűkre szorítása és megmerevítése a részletügylet fogalmi köréből nagy részét kivonná azoknak az ügyleteknek, amelyeket a mindennapi szóhasználat részletügylet alatt ért — hanem a vevő érdekében kiköti, hogy a lábbelire vonatkozólag legalább négy, egyéb cikkeknél legalább hathónapos legyen a hitelezési idő és a részletek esedékességének az időpontját egy hétnél rövidebbre tenni ne lehessen. Figyelemreméltó rendelkezés ez is. Amint említettük, a R. nein magának a részletügyletnek, hanem a részletkereskedőnek a fogalmát határozza meg. Idevág a R.-nek az a rendelkezése is, amely szerint ahhoz, hogy a R. alkalmazása szempontjából valamely keres-