Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

54b' Watton Ágoston tagokról, akik jelenleg Oroszországban frontszolgálatot teljesítenek. — Dr. Torday Lajos titkári és dr. Csócsán László pénztárosi jelentése után sor került a tisztújításra. A közgyűlés egyhangú határozattal a következő évre dr. Jeszenszky Ferenc miniszteri o. tanácsost választotta meg a Társaság elnökévé. Dr. Jeszenszky Ferenc elnök székfoglaló beszédében ismertette a Társaság jövőévi munkaprograimnját és többek között a következőket mondotta: „A most folyó háború kiterjedtsége és fejlett haditechnikája a háborút megelőző gazdasági rendet a szó szoros értelmében felforgatta. A legfőbb változások a következő pontokban foglalhatók össze: 1. A nemzetközi kereskedelem a kontinentális államok s a tengerentúl között gyakorlatilag majdnem teljesen megszűnt, a kontinentális államok között pedig terjedelemben erősen lecsökkent. 2. Ennek következtében a nyersanyagellátás terén óriási zavarok és kiesések támadtak. 3. Ugyanakkor viszont a háborús államok hatalmas küzdelmet folytatnak a fegyverkezési termelés fokozására s a hiányzó nyersanyagok szintetikus előállítására. 4. Ez a fogyasztási jószágtermelés fokozatos korlátozására vezet. 5. A termelési nehézségeket fokozza a hadiszolgálat folytán kieső munkaerők pótlásának nehézsége s a közlekedési eszközök hiánya, illetőleg túlerős igénybevétele. 6. Az állami kiadások a fegyverkezés és a hadviselés miatt állandóan fokozódnak, ugyanakkor pedig a polgári célokra rendelkezésre álló jószágmennyiség állandóan csökken. Ez inflációs veszedelmet jelent. Ezt a veszélyt azután világszerte adóemelésekkel, a vásárlóerő-lefölözés egyéb eszközeivel, valamint az egyre szigorúbb áruelosztási és árellenőrzési rendszabályokkal igyekeznek kiküszöbölni. Az ismertetett nehézségek tehát a gazdasági rend mesterséges változtatására és irányítására szolgáló rendszabályokhoz vezetnek." . Ezután részletesen foglalkozott Jeszenszky elnök a nehézségek leküzdése érdekében eddig tett intézkedésekkel, majd így folytatta: „Bár kétségtelen, hogy a háborús gazdálkodás még számos újabb kérdést fog felvetni s ennek folytán sok feladat megoldásáról kell gondoskodni, megállapítható, hogy az irányítás alapelvei és a szükséges eszközök tudományos és gyakorlati felismerése már megtörtént. A Magyar Jogmívesek Társaságának a most kezdődő egyesületi évben azonban — szerény nézetem szerint — éppen úgy, mint mindenkor, a magyar nemzet létét érintő sorskérdésekkel kell foglalkoznia. Ez nem állhat kielemezett gazdasági rendszerhez fűződő részlet jogi-kérdések vizsgálatában, hanem az emberi ész méhében rejlő, de a közeljövőben feltétlenül megszülető kérdések jogi szabályozásához szükséges ismeretek kialakításában. — A háborúval kapcsolatos gazdasági kérdések területén ezt a feladatot a magam részéről ebben az időpontban nem a háborúsgazdálkodási, hanem a háborúról a békére való ú. n. átmeneti gazdasági kérdéseknek vizsgála-