Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

544 doskodás. — A közellátásügyi tárcanélküli miniszter költségvetésé­ben említésre méltó emelkedést okoznak a járási közellátási ellenőri szervezet kiépítésének kiadásai. A belügyminisztérium költségvetésének keretében a nép- és családvédelmi alap a tavalyi 80 millióval szemben 100 millió P java­dalmazásban részesül. A teljes állami költségvetés szociális jellegű kiadásokra összesen mintegy 250 millió P-t irányoz elő. Elsőízben szerepel a költségvetésben a két új tárcanélküli miniszter előirányzata. A közigazgatási bevételek valamivel nagyobb arányban emelked­nek, mint a kiadások. Az egyenesadók a tavalyi költségvetésben meg­állapított összeghez képest 31.6%-kal 626.5 millióra, a forgalmiadók 78.7%-kal (!) 700 millióra, az illetékek 16.3%-kal 222.3 millióra, a fogyasztási adók több fogyasztási cikk korlátozása következtében mindössze 1.9%-kal 201.7 millióra, a szeszegyedárusági bruttó bevé­telek 25%-kal 237.8 millióra, a vámbevételek 11.6%-kal 70 millióra, a dohányjövedéki bevételek 32.3%-kjal 371.2 millióra, a sójövedéki bevételek 18.3%-kal 41.9 millió P-re emelkednek az 1943. évi költség­vetési előirányzatban. A sacharin és osztálysorsjáték bevétele 4.4 mil­lióról 4 millióra csökken. Az ú. n. tárcabevételek — főként az állami bányák várt nagyobb bevételére tekintettel — 62.3 millióval nagyobb összegben, összesen 293.3 millió P-ben vannak előirányozva. A nép- és családvédelmi pótadó bevételét 40.9 millióban irá­nyozza elő a költségvetés, a belügyi tárca keretében. Nincsen benne a költségvetésben a mintegy 90 millió P beruházási hozzájárulás, amely a beruházási alapba folyik be. Az 1942. évben nem volt adóemelés s a bevételek nagyobb összeg­ben történt előirányzása a tényleges lerovási eredményeken alapul s részben a területnövekedéssel, részben a jövedelmek emelkedésével s a forgalom s egyes cikkek fogyasztása növekedésével magyarázható. Az állami üzemek közül a posta, távírda és távbeszélő, a kőszén­bányászat, az állami erdőgazdasági és mezőgazdasági birtokok, a selyemtenyésztés és a postatakarékpénztár költségvetése, mint a mult évben is, felesleget mutat, mégpedig ez évben 19.7 millió P-t. Az állami vas- és gépgyárak költségvetési mérlege egyensúlyban van, az államvasutaknál azonban 68.5 millió P hiány várható. Az üzemek együttes mérlege szerint 48.7 millió P a hiány; figyelembe veendő azonban, hogy ezzel szemben összesen 219.7 millió P beruházás áll. Az üzemeknél a személyi járandóságok 284.6 millió, a nyugellá­tások 153.3 millió, a dologi (ül. üzemi) kiadások 649.7 millió, a be­ruházások 219.7 millió P-t tesznek ki. A személyi járandóságok emel­kedése a területnövekedéssel és a termelés és forgalom növekedése miatt szükségessé vált létszámemeléssel függ össze s ezeken kívül a fizetések felemeléséből származik. Az üzemi kiadások 102.3 millió pengős többlete részben szintén a termelés és forgalom fokozódásá­ból, részben az anyagárak emelkedéséből következik. A beruházások 82.8 millió többletének legnagyobb része a MÁV-ra, továbbá a MAVAG-ra és a postára esik. A MÁV járműbeszerzésére és tökéle-

Next

/
Thumbnails
Contents