Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Az értékkülönbözeti tartalék

530 bözetet nyilt tartalékként kell a mérleg teheroldalán kimutatni, a Közigazgatási Bíróság a rejtett tartalékkal is megelégszik (3406— 1942. P.). Az 1940:VII. törvény 14. §-a részletesen felsorolja azokat a tartalékokat, amelyek adómentesek. Ezek mind olymódon keletkeznek, hogy a vállalat nyereségének egy részét nem mutatja ki, hanem tartalékalapba helyezi. Az értékkülönbözeti tartalék is csak ilymódon keletkezhet és tartalékolása annak a látszólagos nyereségnek, amely a készleteknek forgalmi áron való értékelése által keletkezett. A 13. § 6. és 7. pontja utasítás az adóhatóság részére arra nézve, hogy, ha a vállalat készleteit a forgalmi áron alul értékelte, különbözetet számítsa hozzá a mérlegszerű nyereséghez, — a 14. § (2) bekezdése pedig útmutatás a vállalatok számára oty irányba, hogy, ha a forgalmi áron értékeltek, az ilymódon jelentkező látszólagos nyereséget hogyan számolják el akkor, ha annak adómentes kezelését kívánják. Így kapcsolódnak a 13. § 6. és 7. pontjaiban foglalt rendelkezések a 14. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez és e kapcsolat világítja meg a tárgyalt vitás kérdést. Az adómentesség kérdése csak akkor merülhet fel, ha a készleteknek forgalmi áron történt értékelése útján látszólagos nyereség jelentkezik és e látszólagos nyereséget az adómentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vállalat azt a mérleg tehertételei közé akár nyilt, akár rejtett tartalékként beállította. Kullmann Lajos