Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos legújabb intézkedések

422 A csépléssel kapcsolatos rendelkezések a technikai ellenőrzés és nyilvántartás szempontjából a R. I. és R. Il.-ben nagyjából azonosak. Az elszámolás és ellenőrzés alapja úgy a R. L, mint R. Il.ben a gabonalap. Minden gazda aki gabonát termel köteles gabonalapot kérni, mely a termés nyilvántartására, a gabona beszolgáltatásának ellenőrzésére és a termelő elszámoltatására szolgál. Új rendelkezés a R. Il.-ben az, hogy a cséplőgépből kikerülő gabonát lemérés előtt ki kell tisztítani olymódon, hogy az lehetőleg 2%-nál több idegen anyagot ne tartalmazzon. Kenyérgabonából a termésnek az arató és cséplőrész a háztartási szükséglet, az elszámolásra meghagyott vetőmag és gazdasági szükséglet levonása után fennmaradó részét kell beszolgáltatandó mennyiségként előjegyezni. További új rendelkezései a R. Il.-nek: A teljes árpatermés 22%-ált; a teljes zabtermés 30%-át, továbbá az arató- és cséplőrészt igénybe lehet venni, tehát a zab ellenértékét a munkaadó a hatósági ár alapulvétele mellett pénzben köteles a részesnek kifizetni. Árpaigénybevétel alól felmentés adható részben, vagy egészben annak a termelőnek, aki takarmánygabonájával hizlalt állatát a közellátás céljára leköti. Az arató- és cséplőrészből a munkavállaló csak annyi kenyérgabonáit tarthat meg, amennyire szóló kenyérgabonajegy-szelvényt a cséplési ellenőrnek átad; a fennmaradó rész a HOMBÁR-hoz szolgáltatandó be. A százalékos beszolgáltatás után fennmaradó takarmánygabona felhasználását és forgalmát a közellátásügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg szabályozhatja. Nincs eltérés a két rendelet között atekintetben, hogy gabonát kizárólag a HOMBÁR fő- és albizományosai vásárolhatnak. R. II. azonban a nyilvántartás és ellenőrzés érdekében az ország területét vásárlási körzetekre osztja. A főbizományos égy vagy több körzetben, esetleg az ország egész területén működhetik, de az albizományos működési köre csak egyetlen körzet területére terjedhet ki. Az egyes körzetekben működő albizományosok száma korlátozható. A mult esztendő során a kereskedői főbizományosok az ország egész területén vásárolhattak, de diszpozíciós joguk nem volt. A malmi főbizományosok is bárhol vásárolhattak, de megillette őket bizonyos fuvardíj térítés és diszpozíciós joggal rendelkeztek. R. II. a malmi főbizományosokról csak annyiban intézkedik, hogy a malomnak fuvartérítés nem jár, a diszpozíciós jog kérdésében azonban még rendelkezés nem történt. R. I. szerint a termelő gabonafeleslegeit köteles volt megvételre felajánlani. A R. II. szerint a termelő a cséplés befejezőétől számított 15 nap alatt köteles a körzetben működő egyik bizomá nyosnak terményét eladni. További megszorítás, hogy azt csak egy bizományosnak szabad megvételre felkínálni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a vetőgabonára, amelyre a közellátásügyi