Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos legújabb intézkedések

420 szervnek át kellett vennie. A Futura Rt.-ra, mint a gabona felvásárlásával megbízott szervre, igen nagy feladat hárult, amikor pl. az 1938. és 1939. évek kitűnő búzatermése következtében, a gazdák által megrohanásszerűen felkínált mennyiségekből a gazdasági év első két hónapjában kb. 8—10 millió q búzát kellett felvásárolnia. Amikor kitört a második világháború, a helyzet a gabonafronton is hirtelen megváltozott. Országunk területe a visszacsatolt részekkel örvendetesen gyarapodott. Ezek a visszacsatolt területek a Csallóköz és Bácska kivételével a gabona szempontjából nem önellátók. Gondoskodni kellett tehát az ipari és városi jellegű felsőmagyarországi részek, a Kárpátalja, majd a keleti és erdélyi területek ellátásáról. A feleslegek könnyen találtak belföldi piacot, ehhez járultak még: a katonai események, két igen szigorú tél, ismételt tavaszi árvizek, melyek következtében a termés mennyisége visszaesett. A gabona felkínálása helyett csakhamar visszatartási hajlam vált érthetővé. 1940—41. évtől számítható új helyzet, az előbbinek fordított tükörképe. A csonkaországi „felesleg"-bői a visszacsatolt részeket kell ellátni, a gabona nyugatról keletre szállítandó; a nyugati határállomások jelentőségüket elvesztették. Ebből a helyzetből kifolyólag az ár-konstrukció is megváltozott a mindenütt egységes árat kellett bevezetni. A gabonakérdéssel kapcsolatban felmerült rendkívüli sokirányú feladat mindig részletesebb szabályozást kívánt meg. Az utolsó két esztendőben a közellátás biztosításához fűződő érdekek a gabonakonstrukcióban a múlthoz képest igen jelentős újításokat tettek szükségessé. A fentiek szerint tehát az első világháborút követő időszakban a gabona értékesítési rendjével kapcsolatban három korszakot különböztethetünk meg: 1. teljesen szabad rendszert: 2. szabadrendszert kapcsolva bolettával, majd lisztforgalmi adó váltsággal és intervenciós jellegű vásárlással; 3. monopolisztikus irányzatot, amelynél a közellátás szempontjai már döntő befolyást gyakorolnak. II. A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos intézkedéseket a mult gazdasági évre az 1941/42. évi gabona- és lisztforgalom szabályozása tárgyában kiadott 4.500/1941. M. E. sz. rendelet (R. I.), az 1942/43. gazdasági évre pedig az 1942. évi termésű gabona cséplése, számbavétele, őrlése, valamint az 1942/43. évi gabona- és lisztforgalom szabályozása tárgyában kiadott 3.600/1942. M. E. sz. rendelet (R. II.) tartalmazza. Mind a két rendelet megalkotásánál elsősorban a közellátás érdekei vétettek figyelembe, mégis lényeges eltérések találhatók e két rendelet között. Az alábbiakban azokat a lényegesebb eltéréseket, újításokat ismertetjük.