Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A jogász a gazdasági életben

413 hogy annál fontosabb! Mert minél nagyobb az elvi ellentét, annál szükségesebb, mégpedig nemcsak a közérdek, de a magánérdek szempontjából is az összeütközések lehető elkerülése. Amint a királyi ügyésznek nemcsak az a kötelessége, hogy vádoljon, hanem a tényállást minden irányban segítenie kell felderíteni; úgy a köz­igazgatási jogásznak a közjónak és az indokolt magánérdeknek összeegyeztetését kell szem előtt tartania. Viszont az ügyfélképvi­selő ügyvéd sem cselekszik helyesen, ha tisztán és kizárólag meg­bízójának pillanatnyi magánérdekeit védi. Eégebben csak a peres praxis számított igazi jogi munkának. Igaz is, hogy jogászi ítőléképességre leginkább akkor van szük­ség, mikor vita van. Minden összeveszésből tanulni lehet. Így van ez általában az életben, az egyesek és a népek életében. A „sima" esetek elintézése nem okoz fejtörést. Perre viszont egyes esetek kerülnek; nem az általános jogi elvek képezik a per tárgyát. Ennél­fogva a peres gyakorlat sohasem helyettesítheti az elméleti tudást és továbbképzést. Nagy jelentősége a perekben szerzett tapasztalatoknak ott van, amidőn pl. a vállalati ügyésznek jogi véleményt kell adni, vagy pedig akkor, midőn a közigazgatási tisztviselőnek oly kérdésben kell határoznia, ahol szembenálló érdekek küzdenek egymással. Nehéz annak a vállalati ügyésznek a helyzete, aki sohasem vitt pereket, Szerződések kötésénél és jogi vélemények adásánál tudni kell azt, hogy mi lesz, ha perre kerül a sor. Az az ügyvéd, aki sohasem állt bíróság előtt, az csak kivételes ítélőképesség birtokában tud egy bonyolult ügyletet helyesen megfogalmazni. Hiszen a szerző­dési szövegben lehetnek gazdasági szempontból hibák. Ez nem olyan nagy baj, mert idővel a felek ezeket a hiányokat ki fogják küszöbölni. Hogy azonban a bíróság előtt mi fog jogi hibának minősülni, azt sokkal könnyebb előrelátni annak, akinek van peres gyakorlata, Közhivatalnokaink pedig kénytelenek anélkül, hogy a kontradiktórius eljárás előnyeit valaha is élvezték volna, nem­csak a közérdek szempontjából, de az érintett és sokszor egymással is szembenálló magánérdekek kérdésében igazságos határozatot hozni. Ez néha emberfeletti feladat, A perenkívüli eljárásoknak a bíróságnál régebben nem nagy tekintélyük volt, — pedig a telekkönyvi, a cégbírósági, a végre­hajtási eljárásoknak a fontossága tagadhatatlan. Kétségtelen, hogy a bíróságaink nem minden közéleti probléma megoldására alkal­masak. Ahol azonban nem a gyors cselekvés, hanem a helyes meg­ítélés áll előtérben, ott a bíróságokra az újabb gazdasági jog­szabályok által szükségessé vált különféle új perenkívüli eljárá­sok nagyon célszerűen volnának átruházhatók és minél fontosabbá és átfogóbbá válik a közigazgatási jog (szemben a magánjoggal).

Next

/
Thumbnails
Contents