Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A magyar részvényreform erkölcsi alapelvei

410 kell kihozni a napfényre, akik az ügyeket valóban intézik (tehát a vezérigazgatót és az ügyvezető igazgatókat) és ezekkel szemben kell felállítani a kötelezettségeket és kötelességeket. És amikor megszabadítjuk őket az ügyintézés területén a közgyűlés felesleges gyámkodásától és őket az igazgatótanács (a mai magyar „igazgatóság") és hites könyvvizsgálók ellenőrzése alá helyezzük — egyben helyre kell állítanunk a harmóniát a cselekvési szabadság és a cselekvésért való felelősség között. IV. Sohasem volt vitás, hogy a részvénytársaság — magángazdasági szempontból tekintve — azért van, hogy részvényeseinek minél nagyobb hasznot biztosítson. A kisrészvényes védelme azonban jelszóvá nálunk akkor lett, amidőn a háborús veszteségek, a pénzromlás, a lelkiismeretlen vezetés, a tőzsdei játék, de legfőképpen a „részvényfelvizezés" vagyonától és jövedelmétől fosztották meg a középosztály legértékesebb részét. Nézetem szerint a kisrészvényes hatékony oltalma — mint a részvényjog egészét átható irányelv — igen fontos szociálpolitikát feladat; a szociális igazságosság követelménye. Mert ha az állam védi a munkát, akkor kötelessége megvédelmezni azt a kis tőkét is, amely ennek a verejtékes munkának a gyümölcse! Emellett nem szabad elfelejtenünk, hogy a megelégedett kisrészvényesek milliói végeredményben a nagyvállalatok vagyonának és jövedelmének felaprózódását és egyben a részvénytársaságnak, mint jogintézménynek, a népközösségbe bekapcsolódását jelentik. A nagyvállalatok részvényeinek egynéhány kézben való felhalmozódását közgazdasági szempontból sem lehet kívánatosnak minősíteni. Ami magának az oltalomnak jogi eszközeit illeti, etekintetben csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a kisrészvényes oltalmát sokkal inkább biztosítja a helyes organizáció, mint az önvédekezés jogi eszközeinek a szaporítása. V. Azt hiszem, az eddigi rövid fejtegetésekkel is sikerült érzékeltetnem azt a fontos szerepet, amelyet az erkölcsi elemek a részvényreform valóraválásánál játszanak. Ahhoz azonban, hogy az erkölcs parancsai valóban érvényesüljenek is, bizonyos tárgyi és személyi előfeltételek megteremtésére van szükség. A tárgyi előfeltételeket maga a törvény köteles megteremteni. A magyar gazdasági élet érdeke egy olyan reform, amely 1. számol a részvénytársaság alkotmányában beállott struktúraváltozásokkal; 2. gondos figyelemre méltatja a magyar bírói gyakorlatnak töké-