Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Tévedés és szavatosság

van benne. Ugyanígy nem jön számításba a vevő gondatlansága, ha az eladó őt csalárd megtévesztéssel vette rá a vételre. A szavatosságnál tehát a kauzalitás a vevőnek nyújtott jogi védelem szempontjából nem alapvető fontosságú. A két intézmény céljainak különböző voltából folyik az is, hogy a tévedés az ügyletbontó tévedésnél jogalapító, a szavatosságnál a tévedés hiánya jogszvntetö tény. Ez gyakorlatilag fontos különbség, mert emiatt a megtámadó perben a tévedő félnek kell a tévedést (összes feltételeivel együtt) bizonyítania, míg szavatossági per esetében az eladónak kell bizonyítania, hogy a vevő nem volt tévedésben. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy bár az ügyletbontó tévedés és a kellékszavatosság között sok a hasonló vonás, valami közeli rokonságról még sem lehet beszélni, mert a két intézmény eltérő célokat szolgál és így a rokonság egyedüli alapját alkotó tévedésnek is eltérő szempontokból tulajdonít fontosságot. Az ügyletbontó tévedésnél maga a tévedés a jogi szabályozás oka és tárgya : ez a centrális kérdés. A szavatosságnál viszont a vevő tévedése csak mellékkérdés, amellyel a jogrend nem is a vevő, — vagyis a tévedő fél — hanem az eladó érdekében foglalkozik. Nem a tévedésen van a hangsúly, legfeljebb a tévedés hiányán vagy menthetetlen voltán, mint olyan tényeken, amelyek a vevőnek adott jogvédelem méltányos korlátait alkotják. Ezek azonban csak fogalmi különbségek. Az életben a két intézmény igen gyakran halad párhuzamosan egymás mellett : adás-vétel ügyleteknél a vevőt legtöbbször nemcsak szavatossági jogok illetik meg, hanem a tévedés vagy megtévesztés címén való megtámadás tényállás elemei is megvannak. Hiszen láttuk, hogy a tévedés időpontja azonos ; legtöbb esetben a tévedés lényeges volta is megvan szavatosság esetében is ; és a megtámadáshoz szükséges kauzalitás is igen gyakran fellelhető, főleg csalárd elhallgatás esetében, amely a csalárd megtévesztésnek egyik alfaja. Ad 2. A kérdés már most az, hogy milyen jogok illetik meg a tévedő vagy megtévesztett felet és milyen jogai vannak a vevőnek szavatosság címén ; ennek következtében ha a tényállás úgy alakul, hogy a vevő mindkét intézmény védelmét igény be veheti, melyik lesz számára az előnyösebb ? A tévedő vagy megtévesztett fél az ügyletet megtámadással érvénytelenítheti. A megtámadási keresetet a tévedés felismerésétől számított egy éven belül kell megindítani, de legkésőbb a jognyilatkozat megtételétől számított 32 év alatt. A megtámadási kereset tehát elsősorban szubjektív határidőhöz van kötve, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak 32 év után vész el, mert nagyon ritka eset, hogy a tévedő, ha már a tévedését felismerte, és az ügyletet meg akarja támadni, egy évet még várakozzék a kereset beadásával. A megtámadható jogügyletből származó követeléssel szemben pedig a megtámadást kifogás útján bármikor lehet érvényesíteni, ha ,,a megtámadásra jogosult a megtámadás szándékáról