Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

392 hogy a kötelmi jog rendszerének teljes átalakításához kell eljutnia.24 Ezzel szemben találóan mutat rá Krusck, hogy az adós szempontjából a szolgáltatás mindig idegen érdekből történik, de viszont éppen ezért a társasági és általában a közösségi viszonyban a kötelmek körén egészen kívülálló jelenségeket lát.25 A közösség és a kötelem közötti említett ellentétre építette fel Siebert a munkaviszonyt,*6 viszont Höhn hadat üzent minden jogi közösség alakításának, főként a jogi személyek fogalmának és Krusch-sal találkozva tépázta meg Giercke Ottónak a nemzetiszocializmus részéről egyébként csak gazdagított babérait.27 Eckhart az alanyi jog létét is tagadta és úgy vélte, hogy az új jogi rendben az alanyi kötelességnek kell a domináns fogalommá válnia.28 Támadta az alanyi jog fogalmát Larenz is,29 de Boor pedig azt csak azért vette védelmébe, hogy az alanyi jog fogalmát olyan formába öntse, amely alkalmas a Bgb., szerinte elhibázott, keresetjogi gondolatmenetének leküzdésére, holott a magánjogi kötelességi rendszer egyfelől nem lenne hiánytalanul felépíthető, másfelől a V/indscheid rendszerének hibája visszájára fordítva így is kiütköznék. A kereset jogi rendszer ugyanis a Windscheád akarat-elméletével van logikai kapcsolatban, de Boor pedig az alanyi jog objektív módon meghatározott fogalmából kíván kindulni.30 Az alapfogalmak megingatásával párhuzamosan haladtak a tátámadások a magánjog berögződött rendszere ellen. A Bgb. egymással össze nem függő kérdéseket vont a támadások szerint egy kalap alá. Wieacker már idézett állásfoglalása szerint a föld és az ingóságok nem vonhatók egy tulajdoni rend szabályai alá, hasonló álláspontot vallott a külön földmüvesjog sürgetésével Busse.31 Az ilyen irányú támadások eredményét az 1935. évi jogi tanulmányi rend tükrözi vissza. Ez a tanulmányi rend a magánjog ú. n. általános tanait egészen elejtette. Megtagadott minden közösséget a családjog és a forgalmi jog közt. A forgalmi jog többé nem dologi jogra és kötelmi jogra oszlott, hanem ingatlanjogra egyfelől s az áru és pénz jogára másfelől. Az áru és pénz joga viszont magábaolvasztotta a kereskedelmi ügyletek jogát is. A magánjogi személyegyesülések a kereskedelmi társaságokkal kerültek a „Társaságok" c. kollégium keretében előadásra.32 24 Vom altén rum neuen Schuldrecht. 1934. 25 I. m. 13. 1. 26 Das Arbeátsverh'áltnis in der Ordming der nationalen Arbait. 1935. 27 Höhn: Rechtsgemeinschaft u. Volksgemeinschaft. 1935. — Krusch: i. m. 14. 1. 35. j. 28 Recht und Pflicnt. — Deutsche Riechtswissenscnaft. 1936. 7. és köv. 1. 2» Grundfragen der neuen Rechtswissenschaft. 1935. 225. és köv. 1. 30 Gerichtsschutz und Rechtsystem. — Ein Beitrag zum Kampfe gegen daa aktionenrechtliche Denken. 1941. 40. és köv. 1. 31 Der Erbhof im Aufbau der Volksordnung. — 1936. 32 L. erről: Lange: Die Entwicklung der Wissenschaft vom Recht seit 1933—1941. 13. és köv. 1. E dolgozat a fentebb már érintett álláspontokról alapos tájékoztatást nyújt.