Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 6. szám - Csendes társaság vagy alkalmi egyesülés!
355 kodifikáció szabályozása körébe vonta a személyiségi jog egyes vonatkozásait, hasonlóan szimpatikus jelentőségű és a személyiségi jog koncepciójának függetlenségét mutatja a társadalmi felfogások különbözőségéből. Az olasz kódexben szabályozott személyiségi jogi kérdések elseje a testi épségre irányuló személyiségi jognak a modem élet szempontjából, mint nagyobi) jelentőségű problémáival, így különösen az orvosi beavatkozás, főleg az általános tudományfejlesztésre irányuló kísérletezés, továbbá a vérátömlesztés és a bőrátültetés tekintetében a beleegyezés jogi érvényének előfeltételeit kívánja szabályozni. Ebben a tekintetben az előadónak az a véleménye, hogy az általános személyiségi jog elvi elismerésének hiánya az olasz törvénykönyvben zavarra és félreértésre adott alkalmat a tervezethez hozzászólók körében, úgyhogy mindenesetre helyesebb a magyar magánjogi törvénykönyv javaslatának világos és határozott elvi állásfoglalása. A további szabályok a névjog és a képmásra való jog kérdésére vonatkoznak. Az olasz névjogi szabályozás lényegileg megfelel az immár teljesen kialakultnak mondható rendszernek, mely a német polgári törvénykönyvből ered és a svájci, valamint a magyar kodinkációkban is elismeréshez jutott. Eltérés azonban az, hogy az olasz törvénykönyv névjogi keresetet enged olyan családtagnak is, aki a kétségbe vont vagy bitorolt nevet nem viseli. Ennek az álláspontnak a helyessége nem vitátlan. Határozottan állástfoglal az olasz törvény az álnév jogi védelme mellett s errevonatkozó szabályát, az előadó is helyesli. Ami azonban a képmást illeti, az olasz törvény tudatosan tartózkodik a képmásra vonatkozó jog általános elismerésétől és lényegileg csak az olasz szerzői jogi törvény vonatkozó rendelkezésének kiegészítésére törekszik. Tervbe volt véve ezenkívül a személyiség védelme nevének szépirodalmi műben, beleegyezése nélkül való felhasználásával szemben. A vonatkozó tervezet álláspontja arra engedett következtetni, hogy a nevet az egyén sajátosságai szimbólumának tekinti, nem pedig csupán racionális megkülönböztető jelnek, ahogyan a helyes felfogás tanítja. Az erre vonatkozó szabályt azonban nem vették fel a törvénybe. Ami az olasz kódex személyiségi jogi rendelkezéseinek általános jelentőségét illeti, ezt az előadó abban látja, hogy a személyiségi jog törvényhozási elismertetéséért folyó küzdelemben jelentős lépésnek kell tekinteni az olasz törvényt, mely ha nem is jogszabály alakjában, de mindenesetre a törvényhozó elgondolását tekintve a személyiségi jog alapjára helyezkedett. Nem tekinthető azonban szerencsésnek, hogy csali egyes vonatkozásokat ragadott ki az egész probléma köréből és megmaradt a német polgári törvénykönyv rendszerénél, bár ennél — igen örvendetesen — jelentékenyen tovább ment. A jövőben mindenesetre mérlegelni kell .majd a reformmunkálatok körében az olasz kódex értékes anyagát is.
