Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya

350 úton való kifejtése s nem utolsó sorban a gazdasági büntetőjog és a gazdaság viszonyának további, részletes — különösen gazdasági nézőpontból való — fejtegetése e fiatal tudományág fejlődését nagyban előmozdítaná. Dr. Klivényi Lajos Értékpapírok nyilvános árverése a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén Az év elején megindult tőzsdei reform folytatásaként a Budapesti Tőzsde engedélyt kapott a külföldön (így: Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban) már régebben ismert nyilvános árverések tartására. Az engedély megadásával a kormány két célt kíván elérni: 1. a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok tulajdonosainak jobb értékesítési lehetőséget biztosítani és 2. lehetővé tenni az ú. n. töredékkötések értékesítését. Ad 1. A tőzsdén nem jegyzett értékpapírok piaci árfolyama legtöbbször nem állapítható meg. Ha tehát az ilyen papírt árverés útján kellett értékesíteni, ez a múltban csak közjegyzői áiverés útján történhetett meg. Ennek kis nyilvánossága azonban úgyszólván kizárta azt, hogy valódi árverés — és ezzel együtt reális ár — alakuljon ki. Értéken alul került eladásra az ilyen értékpapír legtöbbször szabadkézből történő eladás esetén is. A tőzsdei árverés — már csak a nagyobb nyilvánosság miatt is — jobb értékesítési lehetőséget biztosít az értékpapírtulajdonosok részére. Igen nagy jelentősége van ezenkívül a vállalatok szempontjából. A nyilvános árverések révén a nem jegyzett papírok tekintetében is kialakulhat majd bizonyos „árfolyam" (vagy inkább értékelési szint), amit a reális vállalatok csak örömmel üdvözölhetnek. Ad 2. Az értékpapírforgalom szabályozása tárgyában kiadott 700/1942. M. E. számú rendelet kiadásakor nem történt intézkedés a töredékkötések értékesítéséről. Későbbre halasztotta a kérdés szabályozását a tőzsdei szabályzat is. A megoldásra vonatkozóan a tárgyalások még folyamatban vannak. Addig is azonban, amíg ez a szabályozás megtörténik, a nyilvános árverés révén lehetővé vált a töredékkötések értékesítése is. Ez szintén az értékpapírtulajdonos érdekét szolgálja elsősorban, mert módot ad arra, hogy azt a papírt, amelyet eddig jóval az árfolyamon alul tudott csak értékesíteni, ezentúl az árverés nyilvánossága elé bocsássa. A nyilvános árverés szabályozása egyébként — a miniszteri engedélyokirat és a tőzsdei szabályzat alapján — a következő: Árverés alá kerülhet minden nem lajstromozott, vagy lajstromozott, de nem árjegyzett értékpapír. Az árverés csak fakultatív; a közjegyző közreműködésével történő árverés tehát továbbra is meg van engedve. Az árverési járulék, mely 14%-tói 1%-ig terjed, az elért tiszta vételárral arányosan van megállapítva. Legmagasabb az 1000 P-n aluli, legalacsonyabb a 100.000 P-n felüli vételárnál. Az