Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - A "kereskedelmi társaságok" joga az új olasz polgári törvénykönyvben

15 zési vagy a forgalmi áron kell értékelni aszerint, amelyik a kisebb. Az ipari jogokat, engedélyeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védőjegyet stb. az elhasználásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával legfeljebb a beszerzési, vagy forgalmi áron szabad a mérlegbe felvenni. A részvények és a fixkamatozású címletek értékét az igazgatóság határozza meg. A tőzsdén jegyzett értékpapíroknál szem előtt kell tartani a tőzsdei árjegyzést. A törvény közelebbi útmutatást nem ad, az igazgatósági tagoktól csupán ,,okos, óvatos értékelést" kíván. Túl részletekbe mennénk, ha kitérni akarnánk azokra a rendelkezésekre, amelyek az alapszabályok módosítására és a részvénytársaság megszűnésére vonatkoznak. E rendelkezések lényegükben véve egyeznek hatályos jogukkal, ismertetésüket tehát mellőzhetjük. Mielőtt azonban a további társasági formára, a betéti részvénytársaságra térnénk át, beszélnünk kell azokról a rendelkezésekről, amelyek az állami, vagy elsősorban a közérdeket szem előtt tartó részvénytársasági formában működő vállalatokra vonatkoznak. Nálunk is gyakori az az eset, hogy a részvénytársasági forma állami vállalatot takar. Általában az állami (közületi) befolyásnak kétféle módja van: a.) A részvénytársaság a magánrészvénytársaságtól miben sem különbözik. Az állam (közület) azonban kezében tartja a részvénytöbbséget és a közgyűlésen a kereskedelmi törvény által előírt módon érvényesíti befolyását. Az állami befolyás biztosítása a kereskedelmi törvény keretein belül az alapszabályokkal is biztosítható. (Pl. az állam (közület) tulajdonában lévő részvények a többi részvényekkel szemben több szavazatra jogosítanak.) b.) A másik mód az, ha a törvényhozás külön törvénnyel (rendelettel) az állam (közület) részére külön előjogokat biztosít. Ily esetben a kereskedelmi jogszabályok csak akkor alkalmazandók, ha külön törvényes szabályozás mást nem rendel. A kódex ezt a de facto, úgyszólván már minden államban fennálló, állapotot rendszeresíti. Abban az esetben, ha az állam (közület) valamely részvénytársaságban részesedik, az alapszabályok oly rendelkezéseket is tartalmazhatnak, hogy az államot (közületet) illeti meg bizonyos számú igazgatósági és felügyelőbizottsági tag kinevezésének a joga.12 A kinevezett tagokat ugyanazok a jogok és kötelességek illetik, mint a választott tagokat, azzal a különbséggel, hogy csak az állam, illetőleg a kinevező közület hívhatja őket vissza. A kódex rendelkezést tartalmaz az ú. n. félállami intézményekre (közérdekű társaságok, societá di interessé nazionale) vonatkozólag is. Kimondja, hogy ezekre is alkalmazni kell a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseket, amennyiben külön törvényes előírások mást nem rendelnek. 5. Az új kódex ismeri a betéti részvénytársaságot (societá in accomandita per azioni) is. Ez a részvénytársaságtól abban különbözik, hogy a korlátoltan felelős tagokon (részvényeseken) 12 V. ö. : 1930 : V. t.-c. 4. § 3. bek