Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - A "kereskedelmi társaságok" joga az új olasz polgári törvénykönyvben

6 A „kereskedelmi társaságok" joga az új olasz polgári törvénykönyvben I. 1. Április 21-én, Róma születésnapján, — vagyis a fasiszta rendszer uralomrajutása óta — a munka ünnepén lépnek hatályba az olasz polgári törvénykönyvnek újabb fontos részei. Ebben az évben tehát a napóleoni Code Civil alapulvételével készült 1865. évi Codice civile átadja helyét az új — modern alapokon felépített — fasiszta polgári törvénykönyvnek. Az új kódex általában fenntartja a magánjogi törvénykönyvek szokásos rendszerét. Mégis az új és a régi kódex között — ha szerkezetileg nem is, de lényegben — óriási különbség van. Az új fogalmazásban a magánjogra a munkaállam nyomja rá bélyegét, s így az tágabb értelemben gazdasági joggá válik. Az új kódex lényegét, vagyis azt, hogy az új törvénykönyv a munkaállam szabályait foglalja magában, kifejezésre juttatja a törvényhozó azáltal, hogy a kódex elé preambulumként a ,,Carta del lavoro"-t iktatta. A „Carta del lavoro" szelleme : t. i. az a felfogás, hogy a nemzet az egyéntől független, öncélú szervezet, s hogy a munka az egyénnek az állammal és a többi egyénnel szemben fennálló szociális kötelessége — áthatja a törvénykönyv minden rendelkezését. 2. A munka lényegének új meglátása természetesen szerkezeti újításoknak is forrásává lett. A család-, az örökségi, a dologi és a kötelmi jog, mint külön fejezetek (könyvek) az új kódexben is fennmaradnak ; új fejezetet kap azonban a kódex keretében a jogvédelemről szóló rész, valamint a munkajog. A munka nem maradhatott meg az anyagi javakat, illetőleg azok cseréjét szabályozó jogszabályok területén. A munkaviszony nemcsak kétoldalú kötelem, sokkal több annál ! A munkajog ezért az egyes külön kötelmek, — illetőleg szerződésformák köréből kilépett és a vállalkozási joggal együtt mint ,,libro deli' impresa e del lavoro" — a munkának és vállalkozásnak külön joga, önálló részként sorakozik a többi, tradicionális jogterületeket szabályozó részek mellé. Az új felfogás másik következménye, hogy az új kódex hatálybalépésével eltűnik a ,,kereskedelmi jog" fogalma. A kereskedelmi jog anyaga a magánjog anyagával összeolvad, s főképpen a kötelmi jogi, valamint munkajogi részben nyer elhelyezést ; sőt mi több, a magánjogi szabályozást a maga képére formálja át. A magánjogi viszonyok „kereskedelmi jogviszonyokká" válnak. A gazdasági jogi alapelvek a magánjogi viszonyokban is az előtérbe nyomulnak. ,,A kereskedelmi jog létrejöttének az alapja ugyanis az a körülmény volt, — mondja a Carta del lavoro miniszteri indokolása — hogy a külön hivatásrendi jogviszonyok külön jogszabályozást tettek szükségessé. Mióta azonban a fasizmus a termelést és a nemzetgazdasági életet az állam korporatív rendszerébe olvasztotta, a hivatásrend és a vállalkozás nemcsak a tradicionális értelemben vett „kereskedelemnek" a lényege, hanem