Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról

119 IRODALOM Magyai* Magáujog. Kötelmi jog általános része. Lapunk mult évi 7. számában szóltunk már arról a hatkötetes magánjogi szakmunkáról, mely dr. Szladits Károly egyetemi professzor főszerkesztésében és egy igen előkelő jogtudósokból álló szerkesztői gárda közreműködésével folytatólagosan kerül sajtó alá. Azóta a kötelmi jogi anyagból megjelent az általános rész és négy további füzet a különös részből; az általános rész írói dr. Szladits Károly, dr. Almási Antal, dr. Marton Géza, dr. Dezső Gyula, dr. Villányi László, dr. Görög Frigyes és dr. Bátor Viktor. Ez a joganyag az egész magánjognak legtartalmasabb, legszínesebb, legdinamikusabb ága ; dogmatikailag a legtudományosabb tantóteleket és gyakorlatilag a gazdasági életben legfontosabb jogszabályokat foglalja magában. Valóban elképzelhetetlen, hogy bárki is komolyan foglalkozzék egyes jogügyleteknek s egyéb kötelemalkotó tényállásoknak behatóbb vizsgálatával, még kevósbbé azoknak részletes tárgyalásával, amíg át nem mentek vérébe a valamennyi kötelem születését, életfolyamatát és megszűnését tárgyazó, mindezeknek alapját képező ismeretek és átfogó szabályok. Ez az ismert célja az általános résznek és ezt a feladatot mondhatni tökéletesen oldja meg az előttünk fekvő mű. Az általános rósz a jogtudományban elfogadott és megszokott rendszert követi : a kötelem fogalma (jogalkata) keletkezése, alanyai, tárgya (a szolgáltatás), tartalma (teljesítés), lebonyolítása, megerősítése, módosulása, megszüntetése ós megszűnése. Ezek mögött a vezérszavak mögött azonban gazdagon tartalmas és mélyonjáró fejtegetések húzódnak meg, amelyek nemcsak a már eddig ismert jogtóteleket szedik tudományos, amellett világos, áttekinthető és a jogban laikus olvasó részére is könnyen áttekinthető rendszerbe, hanem tüzetesen feldolgozzák mind a magánjogi törvényjavaslatnak ős bírói gyakorlatnak, mind a bel- és külföldi jogirodalomnak értékes eredményeit s ezeken felül számos egészen eredeti elgondolást, megvilágítást is tárnak elénk, nem hagyva figyelmen kívül a modern gazdasági élet által kitermelt legújabb jogintézményeket. Nem elégszenek meg a szerzők a puszta felsorolással és ismertetéssel, hanem gyakran előveszik a tudományos kritika fegyvereit is, amely kritikának tanulságai igen hasznosak lösznek a joggyakorlat fejlődése és a magánjogi törvényjavaslat végső megszövegezése számára. Különösen figyelemreméltó az általános résznek néhány speciális fejtegetése, melyeket az alábbiakban ismertetünk. Csonka kötelmeknek nevezi a szerző azokat a jogviszonyokat, amelyekből a kötelemnek egyik-másik jogi eleme hiányzik ; ezek közé sorozza az önállótlan mellékkötelezettségeket, amelyek a teljesítést előkészítik vagy kísérik, például fenntartási, őrzési, gondozási, értesítési kötelességek. A magunk részéről idesoroznók még pl. a biztosítási ügylet megkötésekor a közlési kötelességet, a kártérítés körében a kárelhárító és kárenyhítő kötelességet, a tisztességtelen versenyjogban a szédelgő feldícsérést stb., amelyeknek