Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról

109 behajtására, is. A váltóadásnak csak akkor van kötelemmegszüntető hatálya, ha a felek megállapodása arra is kiterjed, hogy az eredeti kötelem megszüntetésével annak helyébe a váltói kötelezettség lépjen, vagy ha fizetésül fogadtatik el a váltó és ellenében az adóslevelet kiadják. Ellenkező esetben még ha a váltót fizetésül adták is, a váltókötelezettsóg mellett az eredeti kötelmi viszony továbbra is fenntartottnak tekintendő és kétség esetén a vélelem mindig amellett szól, hogy a felek nem akartak újítást létesíteni, hanem a váltókötelezettség mellett fenn akarták tartani a köztörvényi kötelezettséget is. Önként értetődik, hogy amennyiben az ily módon az eredeti kötelmi viszony fenntartása mellett és annak megerősítésére, nem pedig újításként adott váltó lejártakor az adós ú. n. meghosszabbítási váltókat ad, anélkül, hogy egyidejűleg a felek az eredeti kötelmi viszony megszüntetésében kifejezetten megegyeznének, a meghosszabbítási váltónak sincs az eredeti kötelmet megszüntető újító hatálya és a vélelem ilyen esetben is amellett szól, hogy a felek nem akartak újítást létesíteni, a meghosszabbítási váltónak a hitelező részéről történt elfogadása pedig az eredeti kötelem viszonylatában csupán fizetési halasztás adásának minősül. (C. V. 3653/1941.) Erkölcsi kártérítés. — (25.) A felperes a baleset folytán fejbőrének nagykiterjedésben hajastól leszakítása következtében olyan eltorzító eredményű sérüléseket szenvedett, amely eredményt semmiféle műtéttel meg szüntetni vagy enyhíteni nem lehet. Nyilvánvaló, hogy ez a nagyfokú eltorzulás a felperes férjhezmenési esélyeit csökkenti, így javára az eszmei kártérítés megállapításának ez az előfeltétele fennforog. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy a test eltorzult részét el lehet fedni, mert a férjhezmenendő lánynál az ilyen fogyatkozás az 1894 : XXXI. t.-c. 55. §-ából folyó közlési kötelezettségénél fogva akkor is férjhezmenési akadály lehet, ha fogyatkozásait leplezni tudja. Alaptalan az alperesnek időelőttiségi kifogása is, mert a felperes eltorzulása már bekövetkezett és ezzel férjhezmenési esélyei rosszabbodtak, az eltorzulás alapján igényelhető külön kártérítés pedig az életben való érvényesülés feltételeinek, az adott esetben a. férjhezmenés esélyeinek rosszabbodásáért jár és nem függ attól, hogy az oltorzítás folyományaként a felperes valósággal is károsodjék. (C. I. 4308—1941.) Fővadak okozta kár. — (26.) Az 1883 : XX. t.-c. 7. §-a szerint a fővadak (szarvas, dámvad) által a vetésekben, ültetvényekben, vagy más gazdálkodást vagy erdészeti ágakban okozott minden kárért az a birtokos vagy haszonbérlő, akinek vadászterületén az említett fővad tenyésztetik, teljes kárpótlással tartozik. E rendelkezés indoka nyilván az, hogy a fővadak által okozott kárért általában az legyen felelős, aki a vadászati jogot gyakorolja 3 annak az érdekében, hogy ez a jog mennél eredményesebben legyen gyakorolható, a vad tartózkodásának állandósulását előmozdítja. Erro tekintettel figyelemmel továbbá arra, hogy a fenti kártérítési felelősséget a törvény a vadászati joggal kapcsolatosan szabályozta, a fent törvényes rendelkezés értelmezésénél a vadászterület haszonbérlője alatt oly esetben, amidőn a vadászati jog önálló haszonbérlet tárgya, a vadászati jog haszonbérlőjét kell érteni. Tehát ebben az esetben a fővadak okozta károkért a felelősség nem az ingatlan tulajdonosát, hanem a vadászati jog haszonbérlőjét terheli. (C. VI. 2873/1941.)