Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról

106 szerződést tartalmaz, lia a szerződés nem állapítja meg azt, hogy a kikötött kamat- és nyereségrészesedés együttes összege nem haladhatja meg a bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamat mérvét. A jelen gazdasági viszonyok között fokozott jelentősége van annak, hogy a bérek és az árak szabályozása mellett a kamatnak, mint a termelés és fogyasztás tekintetében egyaránt fontos tényezőnek mértékét is ellenőrzés alatt tartsuk. E meggondolás fényében világos előttünk, hogy a csendes társaság jogintézménye nem szolgálhat oly célokat, amelyek a kamatkorlátozó rendelkezések közérdekű feladatát meghiúsíthatnák. Ha tehát a törvény erre lenne alkalmas, úgy annak mielőbbi módosítása már ez okból is szükséges. Űgy vélem, hogy a csendes társasági intézmény, amely egyébként nemcsak kistőkések 5—10.000 pengős vállalkozásaira, hanem sokmilliós nagy vállalkozásokra is alkalmazást nyer, e módosítás keresztülvitele után fog igazán hasznos szolgálatot tehetni a magyar gazdasági életnek. Rittinger Imre Mennyi idő alatt támadható meg tévedés címén a jogügylet? Tévedés és szavatosság címmel tanulságos értekezés jelent meg a Gazdasági Jog ezévi első számában. A cikk gyakorlati célokat kíván szolgálni s gyakorlati kérdések szempontjából taglalja e két jogintézményt s egymáshoz való viszonyukat. Ebből a szempontból és illetőleg az élő jog szempontjából nézve a dolgot, az egyébként alapos tanulmány írója egy tekintetben maga is tévedésbe esett. Cikkében ugyanis azt állítja, hogy a megtámadási keresetet a tévedés felismerésétől számított egy éven belül kell megindítani. Való igaz, hogy a Mtjav. 1014. §-a szerint a megtámadható jognyilatkozat tévedés esetében a tévedés felismerésétől számított 1 év alatt támadható meg a másik fél ellen intézett keresettel, ez azonban még nem élő jogszabály. A megtámadás mai jogunk szerint (a törvényben külön szabályozott esetek kivételével) nincsen meghatározott időhöz kötve. Bizonyos azonban, hogy megfelelő időn belül kell vele élni, mert a megtámadással való indokolatlan késlekedés esetében a bíróság felteszi, hogy a megtámadásra jogosult a megtámadás gyakorlásáról hallgatólagosan lemondott. (Szladits-féle Magyar Magánjog, Általános rész 356. 1.) Idevonatkozólag is az a bírói gyakorlatban kialakult jogszabály alkalmazandó tehát, hogy sem a kereskedelmi forgalom biztonsága, sem a mindkét féltől megkívánt jóhiszeműség követelménye nem engedi meg, hogy a sérelmet szenvedett fél az őt megillető jogok gyakorlása tekintetében a másik felet hosszú időn át bizonytalanságban tartsa. Egyébként azonban a megtámadási jog gyakorlása meghatározott jogvesztő határidőhöz kötve jelenleg nincsen. Dr. Molnár László