Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat

08 gazdasági élet vezetői iránti bizalom is egyik jelentékeny tényezője volt az áremelkedésnek. Az árak különben nemcsak az értékpapírpiacon emelkedtek, hanem az áru- és ingatlanpiacon is és talán nem is olyan mértékben, mint aminő emelkedést az utóbbi két piacon láttunk. A budapesti tőzsde kivételes időszakokban az árjegyzés felfüggesztésével és a napi áremelkedések maximális mértékének megállapításával szabályozza az árfejlődést s ez a rendszer elismerésre méltó eredménnyel járt. A vásárlóerőfelesleg felhasználásának s produktív célok félé váló terelésének ez az áremelkedés egyik hatásos és kívánatos eszköze. A tőkefelesleggel rendelkező ahelyett, hogy az összébb szűkülő árupiacot, vagy pedig az ingatlanpiacot keresné fel és elsőrendű szükségleteknél hajtaná fel az árakat, értékpapírokat vásárol és ezzel előmozdítja oly tőzsdei atmoszféra kialakulását, melyben az illetékes tényezők által is fölöttébb kívánatosnak jelzett tőkeemelések és új kibocsátások bevezetése lehetővé válik. Ilymódon a tőzsdére áramló tőkék végső eredményképpen hasznos gazdasági termelő munkát mozdítanak elő. Módot adnak az iparvállalatoknak produktív beruházásokat szolgáló új tőkék megszerzésére. Az a kívánság, hogy az elhelyezést kereső tőkék iparvállalatok tőkeemelései révén kerüljenek vissza a gazdasági élet körforgásába, eddig csak csekély mértékben volt néhány vállalat tőkeemelése révén keresztülvihető. Ezeknek a tőkeemelési műveleteknek üteme kezdetben kétségtelenül azért volt lassú, mert a számbajöhető iparvállalatok meg akarták várni, hogy az első kísérletek milyen eredménnyel járnak. A tőzsdével kapcsolatban elhangzott kijelentések már hónapok óta éreztetik hatásukat az árfolyamok alakulására és ez a körülmény nemcsak egyes, az utóbbi időben keresztülvitt tőkeemelés sikerét befolyásolta hátrányosan, hanem további tervbevett ily tranzakciók időpontját is elodázta. Az aránylagos kielégítésnél egyszer a venni szándékozó, mint jeleztük, esetleg nem tudja megkapni azt, amit venni akar, máskor pedig az eladó nem talál vevőt. Az áruhiány kifejezésre juttatása az árfolyamok fokozott félszökkenéséhez és a vevőhiány kifejezésre juttatása az árfolyamok fokozott hanyatlásához vezet. A rendszernek tehát mindkét irányban fokozott nehézségekkel kell az árfejlődés erőszakos visszatartásakor megküzdenie. Ez az erőszakos visszatartás csak bizonyos határig lehetséges s szigorú büntető rendelkezések is csak ideig-óráig fékezhetik a természetes áralakulást. A piacnak nincs meg a dinamikája és a megbízások teljesítésének elmaradása folytán össze is zsugorodik. A venni és eladni szándékozók kedvüket vesztik. Joggal kérdezhetjük, helyes-e a piac hangulatának lerontása akkor, amidőn annak jelentékeny alaptőkeemeléseket és állami emissziók sikerét kell biztosítani. A zugpiac forgalmának és jelentőségének növekedése az új rendszernek természetes folyományává válhatik. A nem legális ügynökök szazai exotikus értékeket helveznek el. A venni akaró azt