Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat

Felhatalmazást ad a miniszternek arra, hogy az általános és a szakigazgatási szervezeteken felül egyes feladatok ellátását a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetekre, a termelők társulásaira, illetőleg a termelők, feldolgozók és forgalombahozók közös szervezetére bízhasson. A végrehajtásnál két új intézményt létesít, legalsó és legfelső fokon. Legalsó fokon a gazdasági elöljárót, legfelső fokon viszont az Országos Mezőgazdasági Tanácsot hívja életre az elvi kérdések eldöntése végett. A VII. fejezet a büntető, a VIII. fejezet a vegyes és záró rendelkezéseket tartalmazza. Dr. Pataky Ernő Egységes árfolyam és aránylagos kielégítési rendszer az értéktőzsdén * Az utolsó évek gazdasági és politikai eseményeinek hatása folytán felgyülemlett vételi-erőfelesleg, amely megfelelő elhelyezkedést nem talált, a tőzsdén is éreztette hatását. Az árfolyamok ezzel kapcsolatos emelkedését általában károsnak minősítették. Nem láttak benne természetszerű folyamatot, hanem csakis a spekuláció tobzódását. Ezért több részről kívánatosnak tartották az egységes árfolyam (Einheitskurs) és aránylagos kielégítési rendszer behozatalát. Ez a rendszer Németországban van meghonosítva s azt jelenti, hogy a befutó vételi és eladási ajánlatok figyelembevételével az arra hivatott szerv, az ügynöki kamara ellenőrzése mellett a kursmaklerek állapítják meg a tőzsdei helyzetnek legjobban megfelelő azt a tőzsdei árfolyamot, amelyen a vételi és eladási ajánlatok lebonyolítandók és elszámolandók. Ez az egységes árfolyam — Einheitskurs. Az így megállapított egységes árfolyam esetleg alacsonyabb, mint amennyiért az eladó papírját eladni hajlandó, vagy esetleg magasabb, mint amennyit azért a vevő fizetni kész. Ezért elég gyakran megtörténik, hogy gazdaságilag mozgalmasabb időkben a kereslet és kínálat nem találkozik. Nem jön elég áru a piacra, vagy az nem helyezhető el. így a tőzsde elveszti a maga piacszerű jellegét. Szükségessé válik az aránylagos kielégítés. Egyszer a vevő nem kapja meg azt a mennyiséget, amelyre megbízást ad, hanem csak annyit, mint amennyit a kínálat fedez. Máskor pedig az eladó papírján esetleg nem tud túladni, mert a tőzsdén papírjának árát nem szállíthatja le arra a nívóra, amelyen vevőt kaphat. A piacon felajánlott árut a tőzsde minden venni akaró részére felajánlottnak tekinti. Ha a kompenzáció is megszűnik, úgy a vevő, mint az eladó a másik oldalon lévő felek egész összességével áll szemben. A német árfolyamlap a kereslet és kínálat viszonyát is fel* A kérdésre jövő számunkban vissza fogunk térni.