Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A magyar mezőgazdaság megszervezése

69 újszerű tennivalók a nekik megfelelő újszerű szervekre ruháztatnak, ellenben a túlterhelt községi közigazgatás jelentősen meg fog könnyebbedni, ha tehermentesíttetik azoktól az idők folyamán rárakodott mezőgazdasági tennivalóktól, — mint pl. statisztikai adatszolgáltatás, vetőmagakciók lebonyolítása stb. — amelyek a községi önkormányzat lényegéhez nem is tartoznak. Az egyetemes község egységes irányítását pedig célszerűen lehet megszervezni azáltal, hogy mind a politikai, mind a mezőgazdasági községnek kölcsönösen biztosítjuk a szükséges mérvű befolyást egymás tanácskozásainál és határozathozatalainál. A mezőgazdasági község fejlődése maga után fogja voimi mezőgazdasági igazgatásunk egészséges decentralizálását. Szükségessé fogja tenni valaminő egyetemes középfokú közigazgatási szerv kialakítását is. Hogy ez a középfokú szerv a mezőgazdasági község mintájára a mezőgazdasági vármegye lesz-e, vagy pedig — ami célszerűbbnek látszik — nagyobb területi egységekre kiterjedő hatáskörű új szerv, pl. földmívelésügyi igazgatóság, ezt külön törvénynek kell majd eldönteni, amelynek megalkotását a most tárgyalt Javaslat intézkedései kikerülhetetlenné teszik. Még a mezőgazdaság önkormányzati kifejlesztésének elindítása előtt állást kell foglalnia mezőgazdasági kormányzatunknak abban a kérdésben, hogy a társulások és a rendi szervezetek jogi formája minő legyen ? Itt is külön kell tárgyalnunk a termelői társulásokat és a rendi szervezeteket. A tiszta termelői társulásoknál, valamint az „egykezesített" termelői társulásoknál feleslegesnek látszik a jogi forma meghatározása, csupán a részvénytársasági formát kell megfontolás tárgyává tenni, a tagság személytelen voltára tekintettel. Egyébként a tiszta termelői társulásoknál célszerű lehet bármilyen magán- vagy kereskedelmi jogi alak, amely jogi személyiséggel jár együtt. Természetes azonban, hogy a szabadon választott alak úgysem maradhat meg a maga tiszt a magán vagy kereskedelmi jogi berendezésében, hanem a társulás különleges célját tekintve, közjogi irányban jelentős módosuláson kell keresztülmenjen, mert hiszen mint fentebb láttuk, részben másodlagos közigazgatási szervvé kell válnia, részben pedig tiszta önkormányzati közigazgatási szervvé, köztestületté. Ugyanez a követelmény fennáll az „egykezesített" társulások irányában is. Ez utóbbiak irányában felhasználhatók lesznek a ,.Hombár", mint a Futura gabona-gyűjtési főosztálya raegalakításáuál szerzett tapasztalatok. Egészen más a helyzet a rendi szervezeteknél. Ez az intézmény jogrendszerünkben még ismeretlen, feladatai nekünk újszerűek, e feladatokhoz meg kell keresnünk a megfelelő jogi, mégpedig kétségtelenül közjogi, közelebbről közigazgatási jogi formát. E tekintetben bátran fordulhatunk akár a német, akár az angol joghoz, amelyek már meglehetősen kielemezték a piacszabályozó egyesülések jogi természetét. A termelői társulások körében az önkéntes társulások tagjai