Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

623 védte érdekét jogellenesen, de vétlenül sérti, a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha máshonnan meg nem térül, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben ezt tekintettel a körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira a méltányosság megkívánja. (C. VI. 2093/1941.) Ügyvédi díj. — (197.) A peres eljárásban a félnek a perhez fűződő vagyoni érdeke nem azonos a peres tárgynak a Pp. 6. §-a szerint megállapítandó értékével, a díjmegállapításnál pedig nem a perérték, hanem a félnek a perhez fűződő érdeke veendő figyelembe, de rendszerint az elért eredmény­hez képest ítélendő meg. Ez a vagyoni érdek azután kihatással bír a díjak mérséklésére is, ha az ügyvédnek egyébként jogosan végzett ténykedése olyan magas díjazást vonna maga után, hogy az a félnek az eljáráshoz fűződő érdekével arányban nem állana. (C. VI. 1743/1941.) — (198.) Az ügy­véd jogköre kiterjed helyettes nevezésére is. A helyettes jogköre pedig rendszerint ugyanaz, mint a képviselőjéé. Ezért a helyettes ügyvéd díjait a fél csak abban az esetben kifogásolhatja, ha az ügyvéd személyes eljárási díja kevesebb lenne, mint a helyettesítési költség. (C. VI.1 1743/1941.) Szövetkezeti joggyakorlat Igazgatósági ülés határozatképessége. — (16.) Az igazgatósági ülés határozatképességének az általános jogelvekből folyó, önként érthető előfeltétele, hogy az ülésre minden igazgatósági tag meghívassék és így nincs komoly szükség arra, hogy a szövetkezet az igazgatóság szervezetét tárgyaló alapszabályi rendelkezéseknek ilyen irányú kiegészítésére köteleztessék, amit a kir. Kúria Pk. IV. 3988/1931. sz. határozatával már ki is mondott. Életbiztosítási kötvény visszavásárlásának elvei. — (8.) Felperes vissza­válttatta életbiztosítási kötvényét és jogfenntartással felvette azt a vissza­vásárlási összeget, amelyet az alperes biztosító társaság részére kiutalt. — A véleménye szerinti különbözetet felperes keresettel érvényesítette és elő­adta, hogy régi, dollárról szóló biztosítási kötvényét a dollár romlás idején pengőre szóló életbiztosítási kötvényre cserélték át. Alperes a visszavásárlás alkalmával az új kötvényben foglalt, kedvezőtlenebb visszaváltási feltéte­leket érvényesítette vele szemben és ezáltal, régi szerződéséhez viszonyítva jogvesztést szenvedett. Előadta továbbá, hogy a biztosító társaság százalék­szerűén helytelenül számította ki a biztosítási összeget és végül nem fizette meg neki a biztosítási szerződés jövendő fokozatos díjcsökkenésének fedezé­sére szóló tartalék aránylagos részét sem, mely díjcsökkenés nyereség része­sedés címén köttetett ki felperes javára. A kir. Kúria felperest, aki egyébként alperes egyik igazgatója volt azelőtt, keresetével elutasítja és megállapítja, hogy a felek között az új biztosítási kötvény volt irányadó és alperes számí­tása a díjtartalék visszatérítendő százaléka tekintetében helytálló. Megálla­pítja továbbá — mégpedig szerintünk helytelenül, a 196/1923. M. E. rendelet kötelező díjtartalékszámítási módjával ellentétesen — a kir. Kúria azt is, hogy a biztosított felek a biztosítási ügylet ily megszüntetése alkalmával nem igényelhetik a díj jövőbeli fokozatos csökkentésére szolgáló tartalék meg­felelő részét, mert ez a tartalék e szempontból a díjtartalékhoz nem számi­Pethö Tibor (C. Pk. IV- 4694/1940.) Biztosítási joggyakorlat Q—cz.

Next

/
Thumbnails
Contents