Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Magánvállalatok vezetőinek kiválogatása

601 tekintetében (a tagok és a szövetkezet jogviszonyát is a Kereskedelmi törvény szabályozza),1 különösen akkor, ha ezt a rövid elévülési időt maguk a felek is elfogadták és így volenti non fit iniuria. Gkicz Ottmár. Magánvállalatok vezetőinek kiválogatása. A megfelelő vezetők kiválogatása magánvállatoknál hosszú időn keresztül szigorúan „magánügy" volt. Különösen érvényesült ez az álláspont az 1872: Vili. tc.-ben, amely az „iparszabadság" elvét tökéletesen valósította meg. Ez az iparszabadság nemcsak azt jelentette, hogy mindenki minden korlát és feltétel nélkül választhatja meg a maga gazdasági tevékenységét, hanem azt is, hogy teljesen szabadon választhatja ki vezetőinek és alkalmazottjainak személyét, és állapíthatja meg azoknak javadalmazását. Az 1884:XVII. az 1922:XII. és főleg az 1936:VII. törvénycikkek azonban már a gazdasági élet vezetőinek kiválogatása érdekében szükségesnek tartják mind az á priori, mind pedig az á posteriori szelekciót. Igen sok iparhoz képesítésre és engedélyre van szükség, ami komoly garanciát, jelent a kontárokkal és a megbízhatatlan elemekkel szemben. Engedélyhez kötött iparoknál pedig a hatóság behozhatja a zárt számot (numerus clausust) is. De az 1936:VII. tc. felsorolja azokat az okokat (bűncselekményeket), amelyeknek fennforgása esetében iparigazolványt vagy engedélyt nem lehet adni, vagy azokat el lehet vonni. Ezt az, utóbbi á posteriori szelekciót legelőször az 1923:V- tc. 22. és 23. §-ai tették lehetővé, amidőn felhatalmazták a büntető bíróságot arra, hogy tisztességtelen verseny miatt — másodszori visszaesés esetében — a tettest a kereskedéstől vagy iparűzéstől, valamint vállalatoknál vezető pozíciók betöltésétől eltilthassa. Amíg a .most felsorolt jogszabályok az á priori szelekció általános előfeltételeit állapítják meg, addig a 2240/1938. M. E. sz. rendelet már lényegesen tovább megy, amidőn nagyobb pénzintézeteknél és a biztosító magánvállalatoknál a vezető állások betöltésébe egyénenként is (esetről-esetre) beleszólást (vétójogot) biztosít a Pénzintézeti Központ és a Magyar Nemzeti Bank elnökeinek. Ez a nagyfontosságú rendelet bizonyára abból indult ki, hogy egyrészről közérdekű intézmények vezetőinek szelektálásáról van szó, másrészről hogy a Nemzeti Bank és a P. K. elnökei a gazdasági életnek olyan független és hivatott irányítói, akik teljes mértékben átérzik azt a súlyos felelősséget, amely a vétójog velejárója. A helyes 5 Ahol az elévülés indokai: „A követelés fennállására vonatkozó bizonyítékok az idők folyamán elenyésznek vagy megfogynak. Ekként az adós számára is mind nehezebbé lesz a védekezés az esetleg alaptalan követeléssel szemben. Mindinkább növekszik annak a valószínűsége, hogy az, aki fellépésével oly soká váratott magára, nem valósaggal létrejött, vagy pedig már megszűnt követelést kíván érvényesíteni. Közérdek is, hogy a tényleges állapotokkal mintegy szentesített helyzeteket túlhosszú idő után ne lehessen megbolygatni" (Szíadits: i. m. 173. old.) még inkább fennállanak.