Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A csendes társaság

591 lését a többi hittelezővel szemben hátra kellene helyeznie. Sajnos, ez a helytelen felfogás a mi bírói gyakorlatunkra is hatással volt és van oly kúriai határozat, amely csendes társasági szerződést látott fennforogni a hitelező javára kikötött széleskörű ellenőrzési jogra való tekintettel. A magyar kereskedelmi törvénykönyv Apáthy-féle tervezete azért nem vette át a német kereskedelmi törvényből a csendes társaságra vonatkozó rendelkezéseket, mert szerinte a csendes társaság egyszerű kölcsönszerződés, azt a római jogi felfogás szerint társaságnak, azaz vagyonközösségre, communiora irányuló szövetkezésnek nem tekinthetjük, mivel a csendes társ betéte átmegy a másik szerződő fél tulajdonába. Jogi irodalmunk és bírói gyakorlatunk a tervezetben megnyilvánuló ezt a felfogást épúgy nem tette magáévá, mint ahogy a német polgári törvénykönyv és a magyar magánjogi törvénykönyv tervezete sem kívánja meg többé a társaság előfeltételeként a vagyonközösséget, hanem csupán azt, hogy a szerződő felek a meghatározott közös cél megvalósításában szerződésszerűen, különösen a kikötött hozzájárulás szoláltatásával közreműködjenek. Bírói gyakorlatunk is a kölcsöntől lényegesen különböző jogi alakulatot a csendes társaságban ép e jogviszony társasági jel-egere való tekintettel látott. Megjegyzem, hogy bírói gyakorlatunk a Kereskedelmi Törvény és az 1930:V. tc. életbelépte közti időben jó nyomon járt és függetlenítve magát a német kereskedelmi törvény álláspontjától, a csendes társasági szerződés lényegét a veszteség viselésében látta, vagyis abban, hogy a csendes társ a hitelező veiellentétben viseli a vállalat kockázatát és társasági tagként működik közre a kikötött hozzájárulás szolgáltatásával a közös cél megvalósításában. Egyébként, ha a szerintem egyedül helyes álláspontra helyezkedve a csendes társaság előfeltételének a veszteségben való bárminő részesedést tekintjük, akkor már ebből egymagában is következik a csendes társasági jogviszony társasági jellege. A veszteség közös viselése ugyanis az érdekelmek oly egybeolvadását, a közös cél megvalósításához a kikötött hozzájárulásnak oly természetű szolgáltatását jelenti, amely az előbb említett és jelenleg általánosan uralkodó jogi felfogás mellett a társaság fogalmát kimeríti. Viszont fordítva, ha a csendes társaságot az uralkodó közfelfogással egyetértően társaságnak tekintjük, akkor ebből imperative folyik, hogy a csendes társaságnak elengedhetetlen előfeltétele és ismérve a veszteségben való részesedés. Éneikül épúgy nem lehet társasági viszony a csendes társaság, mint ahogy semmiféle kereskedelmi, vagy magánjogi társaságot sem lehet elképzelni a társasági tagoknak a veszteségben való részesedése nélkül. Hiszen ép eziért nem tartja az uralkodó jogi felfogás társaságnak a societas leonina-t. Elismerem, hogy a csendes társaság nem oly tiszta esete a társasági jogviszonynak, mint például a közkereseti társaság. De ne