Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 2. [r.]

579 kódtatásokra vezetni, amelyek nyomán az egész társadalomnak pusztulása, a gazdasági életnek összeomlása jár. A népi gondolat lassan behatolt adójogi jogszabályainkba is. A progresszív adózás előrehaladása, a közterheknek a gyengébb vállakról fokozatosan az erősebb vállakra átvitele, a vagyoneloszlást és a jövedelemeloszlást befolyásoló egyes pénzügyi jogszabályok a szociális felfogás megizmosodásáról tesznek bizonyságot. Már a vagyonváltságról szóló 1921. évi törvényekből kisugárzott a közösségi gondolat mellett a szociális eszme. Újabb pénzügyi jogalkotásunkból utalok a beruházási munkaterv költségeinek fedezése érdekében az ú. n. beruházási hozzájárulást szabályozó 1938 : XX. t.-c.-re. Említést kíván a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról szóló 1940 : VII. t.-c. ; ez az adózásban észlelt aránytalanságok kiküszöbölésére törekszik az arányos és igazságos közteherviselés elveinek megfelelően. Ugyancsak az arányosabb közteherviselés érdekét szolgálja és egyúttal a családvédelmi gondolatot is megvillanni engedi az egyenesadók reformja terén további előrehaladást jelentő 1940 : XXII. t.-c. Ez a törvény abból a célból, hogy a nagy beruházási költségekből ne csak a jelentékenyebb vagyonnal rendelkező s ennélfogva beruházási hozzájárulás fizetésére kötelezettek vegyék ki részüket, hanem olyanok is, akiknek tekintélyes a jövedelmük, — a nagyobb jövedelmű adózókat ú. n. beruházási pótlék fizetésére kötelezi. A népi gondolat erőteljesebb érvényesülése észlelhető azokban a magánjogi és különösen kereskedelmi jogi jogalkotásokban is, amelyek a gazdasági forgalomban és a gazdasági vállalatok életében a gazdaságilag gyengébb, tájékozatlanabb és járatlanabb kisemberek érdekvédelmét szolgáló rendelkezéseket foglalnak magukban. Példaként utalok az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1939 : XII. t.-c.-re ; ez a gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben lévő vevőközönség védelme érdekében számos érdekvédelmi szabályt tartalmaz. c) Az erkölcsi elvek érvényre emelése. A liberalizmussal járó hibák között komoly hátrányt jelentett a közöny az erkölccsel szemben, az egyéni önzésnek rideg érvényesülése, a versenynek eldurvulása. Visszahatásként az állami beavatkozás az erkölcsi elvek érvényre emelése érdekében is több ízben alkotásra késztette a törvényhozást. Az üzleti versenynek az üzleti tisztesség és általában a jóerkölcs határai között tartását szolgálja a tisztességtelen versenyről alkotott 1923 : V. t.-c. Az erkölcsi elveknek szembeötlő kihangsúlyozása tapasztalható az uzsoráról szóló 1932 : VI. t.-c.-ben ; ennek rendelkezései hatékonyabb védelmet nyújtanak az uzsorás szerződéssel szemben