Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A gabonakereskedelem szabályozásának jogi problémái

570 IRODALOM Dr. Ibrányi István: A gazdasági élet fejlődésének hatása a közjog és a magánjog viszonyára. Különlenyomat a „Magyar Jogászegyleti Értekezések" 1941. évi II. számából. Budapest, 1941. A szerző helytelenül választotta munkája címét. Sokkal többet nyújt, mint amit a címben ígér. Művében nem csupán a köz- és magánjog viszonyával foglalkozik, hanem sokkal súlyosabb problémákat vet fel. A jog szemüvegén keresztül elemezi a mai világégésben forró szebb jövő kialakulásának alapvető problémáit. Az első részben az állami és gazdasági élet kialakulásának történetét mutatja be mozaikszerűen. A barbár népek közjogi berendezkedésének a feudalizmus lényegének és hatásának ismertetése után az individualizmus és liberalizmus okait, alapjait és társadalmi, valamint gazdasági következményeit ismerteti. A második részben az állami és gazdasági élet organikus szervezettségének kérdéseivel foglalkozik. Az állami közösség természete és jellege szerint meghatározott cél szolgálatában álló erkölcsi organizmus, mely erkölcsi természetű kötelékkel fűzi egységbe a közösségbe tömörült egyéneket. Az államnak, mint erkölcsi organizmusnak a célja nem más, mint az, hogy az állam a maga szervezettségében olyan legyen, hogy a közösség tagjainak mindazt megadni tudja, ami az értelemmel bíró egyén céljának eléréséhez, az egyén jó és helyes életéhez szükséges, vagyis hogy az egyének az erkölcs szabályai szerint cselekedjenek s az anyagi lét szükségleteinek kielégítésére is a lehetőséget megtalálják. A szerző megrajzolja az állam céljának elérésére szükséges terület körvonalait és az állami szuverenitás működési területét, amelyen az állam közvetlen és valódi céljának elérése érdekében az egyéni személyiség szabadságának csorbítása nélkül munkálkodni hivatott. A harmadik rész az organikus államszemlélet jelentőségét közjogi és magánjogi vonatkozásban tárgyalja. A XX. század állami közössége ráébredt arra, hogy a középkori kötöttségből kiszabadult emberi szabadság az ellenkező végletbe csapott. Európaszerte megindult a munka, hogy az állami közösség tekintélyét, hatalmát és szervezetét helyreállítsák, célját és feladatait elismerjék és azok elérését támogassák. Az egyén és a közösség viszonyában szükségkép az utóbbi felsőbbségének kell érvényesülnie, — következőleg ennek a felsőbbségnek kell megmutatkoznia azokon a jogviszonyokon, amelyeket az egyén a közösséggel, valamint a többi egyénnel létrehoz és pedig különösképpen azon a téren, mely az állami közösség erkölcsi céljainak megvalósítására irányuló tevékenységi körbe tartozik. A gazdasági életnek ú. n. liberális szellemű szabályozása nélkülözi az organikus államszemlélet rendszerét és a rendelkezések oly keretét, amelyben az egyén és az állam céljainak természetszerű, az élet követelményeinek megfelelő és erkölcsi alapon álló integrálódása feltalálható. Dr. Ibrányi tanulmányának csak főbb gondolataival foglalkozhattunk. A gondolatmenet vázolása azonban magában is igazolja, hogy a szerző hasznos és hézagpótló munkát végzett. (Cy.)