Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

39 Tőzsdei választottbírósági joggyakorlat Erőhatalom folytán lehetetlenné vált szerződésből folyó kártérítés. — (1.) Oly esetben, midőn a szerződés teljesítése vis major folytán válik lehetetlenné, amiként netáni áresés esetén az eladó sem kérhet a vevőtől kártérítést jogtalan Gazdagodás címén, éppúgy nem követelhet a vevő sem kártérítést az eladótól azon az alapon, hogy az árak netán emelkedtek. Xem vitás, hogy a jugoszláv kormány Magyarországgal szemben a napraforgódara tekintetében 1939 szeptember közepén kiviteli tilalmat állított fel. A bíróság megállapította, hogy alperes mindent elkövetett, hogy az ügylet teljesítése lehetővé váljék, ez azonban erőhatalom folytán reá nézve lehetetlenné vált, minélfogva alperes úgy a teljesítési, mint a kártérítési kötelezettség alól felszabadult. Felperes az alapon is kérte az alperest kártérítésre kötelezni, hogy a szállítás idejében a napraforgódara ára Jugoszláviában emelkedett, ha tehát az alperes kártérítésre nem köteleztetnék, úgy a felperes kárára jogtalanul gazdagodnék. A bíróság ennek a kérdésnek a jelen perben fontosságot nem tulajdonít s ezért nem is bocsátkozott annak a vizsgálatába, hogy a szállítás idejében a napraforgódara árában minő változás állott be Jugoszláviában. A bíróság u. i. azon az állásponton VBD. hogy miután a szerződés teljesítése vis major folytán vált lehetetlenné, ennélfogva miként netáni áresés esetén az alperes sem kérhetett volna a felperestől kártérítést jogtalan gazdagodás címén, éppúgy nem követelhet felperes sem kártérítést azon az alapon, hogy az árak Jugoszláviában netán emelkedtek. Budapest, 1940 december 10. Bartha Imre vb. elnök, dr. Adorján h. főtitkár. (831/1939.) A ..promt"' kifejezés értelmezése. — (2.) Az a kikötés, hogy a kukorica felszabadítását a vevő prompt fogja beszerezni, nem azt jelenti, hogy a vevő ezt az engedélyt az ügyletkötéstől számított nyolc nap alatt szerzi meg, hanem azt, hogy a szükséges lépéseket nyomban köteles folyamatba tenni s az engedély kiadását n hasonló esetekben szokásos és elvárható idő alatt köteles szorgalmazni. A bíróság nem osztozott alperes ama jogi álláspontjában, hogy az az ügyleti kikötés, hogy a kukorica felszabadítását „prompt'' fogja felperesi vevő beszerezni, azt jelentené, hogy a felperes azt a kötelezettséget vállalta, hogy az ügylet megkötésétől számított nyolc nap alatt ezt az engedélyt megszerzi. Igaz ugyan, hogy az áruüzleti szokások tartalmazzák a ..prompt" szó értelmezését, azonban ez az értelmezés az áruüzleti szokások 19. §-ában foglaltatik, amely szakasz ,,A szállításra vonatkozó határozatok" cím alatt szerepel. Már ebből is, valamint a megelőző és következő szakaszok tartalmából, de legfőképpen magából a 19. § szövegéből megállapítható, hogy a „prompt"' kikötést az áruüzleti szokások 19. §-a csak arra az esetre kívánja értelmezni, ha az a szállítási időpont meghatározására vonatkozik. Különben is a mondott szakaszban nemcsak nyolc napi időtartamról van szó a prompt szó értelmezése tekintetében, hanem két napról is. Ugyanis a 19. § úgy intézkedik, hogy „azonnali" (prompt) szállításra eladott árut Budapesten az ügylet megkötését követő második hétköznapon kell átadni, Budapesten kívül teljesítendő ügylet esetében pedig nyolc nap alatt. A prompt szónak tehát, mint ebből is látható, az áruüzleti szokások nem egyetlen, minden irányban érvényes értelmet adnak, hanem csak két különösen meghatározott esetre szabják meg a szó