Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 1. [r.]

532 szabályaink ; de pl. az állandóságra szánt svájci bankjog : a bankokról és takarékpénztárakról rendelkező 1934. évi november 8-i svájci szövetségi törvény5 8. §-a a svájci nemzeti bank ellenőrzése alá veti a jelentékenyebb tőkeexport bizonjros eseteit. Nem kívánok foglalkozni az állami beavatkozásnak azokkal az eseteivel sem, amelyeket az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély tett indokolttá, vagy amelyek háború idején szükségesek. A korszerű hadviselés tudvalevően megkívánja az ország minden erőforrásának a honvédelmi, a hadviselési célok szolgálatába állítását s az 1939 : II. t.-c.-be iktatott honvédelmi törvény módot is nyújt háború idején, sőt már az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetében is honvédelmi munkaszolgáltatások vagy dologi természetű szolgáltatások igénybevételére, valamint honvédelmi érdekű gazdasági korlátozások megvalósítására. Mindegyikünk saját életében tapasztalhatja, hogy a mai háborús helyzetből folyó beavatkozás mélyrehatóan érinti a termelést, a forgalmat, a fogyasztást egyaránt. b) A népi, a szociális gondolat hatása. Az állami beavatkozást fokozó jogalkotásra vezetett az elmúlt évtizedekben a népi gondolatnak, a szociális felfogásnak megerősödése és kimagasló uralkodó eszmévé válása. A népi gondolat nem csupán a jótékonyság szellemében szemléli a szociális kérdést, nem pusztán a társadalmi feszültségben a tizenkettedik órában enyhítést adó biztonsági szelep gyanánt fogja fel a szociális jogalkotást, hanem az igazságosság követelményének tekinti azt a szociális gondoskodást, amelynek célja a társadalmi osztályok között az olyannyira szükséges összhangnak megteremtése érdekében is az igazságos életfeltételeknek, az igazságos és méltányos jövedelemeloszlásnak megvalósítása. A szociális gondolatnak hatása módosítólag hatott a jog szerepére vonatkozó szemlélet tekintetében is. Nagyobb nyomatékot nyert az a felfogás, amely szerint a jog feladata nem merülhet ki a formai rend ápolásában. A jog nem pusztán a kialakult életformák rögzítője. Igaz, hogy elsőrendű a jognak rendet fenntartó szerepe ; keret is a jog, meder, amelyben az élet árja hömpölyög. Az életet szolgálja a jog, de nem szolgalelkű kiszolgálója a felszínen fodrozó élethullámnak, hanem az élet mély értékeit keresi, azok felé igyekszik terelni az életmozgást. Az igazság, szabadság, jóerkölcs, a tisztesség : mindmegannyi vezérlő csillag a jog életfejlesztő munkájában. A jog szerepe az emberi közösségben nem volt ugyanaz a múltban, mint az újabb korban. Régebben a büntetőjogra háruló feladat mellett a jog főleg a tulajdonosváltozás technikájára tekin5 Bundesgesetz über die Bankén und Sparkassen. (Vom 8. November 1934.)