Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 1. [r.]

527 a régi alapelvét, hogy kisajátítás csak valódi és teljes kártalanítás mellett mehet végbe" (1881 : XLI. t.-c. 23. §). A közösségi szemlélet sugárzik ki a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929 : XVI. t.-c. rendszeréből is. A törvény a gyógyfürdőket, éghajlati gyógyintézeteket nem tekinti pusztán nyerészkedő magánvállalkozásoknak, hanem közegészségügyi célokat szolgáló egészségügyi intézményeket lát bennük. Rendelkezéseivel fejlődésüket és működésüket előmozdítani törekszik. Jellemzőek ebből a szempontból azok a rendelkezések, amelyek az említett intézmények részére anyagi eszközök előteremtését igyekeznek lehetővé tenni; így azok, amelyek a gyógyhelyi díjakról rendelkeznek ; továbbá jellemzőek a közművek létesítését célzó kényszertársulások vagy önkéntes szervezetek alakítására, belső és külső védőövek megállapítására vonatkozó szabályok is. A belső védőöv létesítésével biztosítható a gyógyfürdő zavartalan működése. A belső védőöv határain belül nem létesíthető olyan gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem, amely sérti a gyógyfürdő egészségügyi követelményeit, a gyógyhelylátogatók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztonságukat veszélyezteti. A külső védőöv azt akarja biztosítani, hogy határain belül a gyógyfürdő egészségügyi érdekei és a gazdasági művelési módok lehetőleg összhangban legyenek ; ha a művelési módok az egészségügyi érdekeknek megfelelnek, azokat meg kell tartani, míg ha azok rovására vannak, meg kell változtatni azokat. A közegészségügy érdekében hatósági intézkedésre ad módot a törvény, ha valamely ásvány- vagy gyógyvízforrást az állagát vagy a gyógyhatását veszélyeztető módon kezelnek, vagy ha a forrás kezelése, különösen pedig a forrás foglalása és kihasználása a közegészségügy érdekeinek nem felel meg. A törvényhatóság a tulajdonost a hiányok pótlására és megfelelő beruházások megtételére hívhatja fel. Ha a felhívás eredménytelen marad, a minisztérium elrendelheti az ásvány- vagy gyógyvízforrás hatósági kezelésbe vételét. (39. §.) Az irányított gazdálkodás előrehaladására mutatnak azok a jogszabályok, amelyek bizonyos körben a termelést szabályozzák, néhol a forgalombahozatalt is rendezik, esetleg az árak megállapítását is a szabályozás körébe vonják. A szőlőgazdálkodásra gyakorol irányító befolyást a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről alkotott 1929 : XVII. t.-c, valamint utóbb az újabb szabályozást tartalmazó s a szabályozást a gyümölcsgazdálkodásra is kiterjesztő 1938 : XXXI. t.-c. Borainknak értékesítése s különösen külföldi piacokon való elhelyezése érdekében ez a törvény módot nyújt a földművelésügyi miniszternek arra, hogy rendelettel megállapítsa a borvidékenkint telepíthető szőlőfajtákat, valamint azt, hogy milyen művelési módokat szabad alkalmazni. A termelés helyes irányításának elősegítése céljából rendeli a törvény, hogy az országban lévő szőlőterületekről bortermelésre való alkalmasságuk, a gyümölcsösökről pedig tömeges és