Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

506 állítás, melyet újabb azóta sem követett, ma már sok tekintetben csak váz, mely mindjobban távolodik a tényleges jogi helyzettől. Mindazok, akik akár hivatásuknál fogva, akár mint adózók foglalkozni kényszerülnek a közadó kezelés és behajtás egyes kérdéseivei, állandóan érezték a hiányát egy a jogszabályokat és a kialakult gyakorlatot szervesen egybefoglaló munkának. A szerző — sok évi gyűjtés után — feldolgozta, nemcsak az 1927. évi összeállítás óta megjelent teljes joganyagot és a m. kir. Közigazgatási Bíróság — eddig részben még nem is publikált — joggyakorlatát, hanem a pénzügymisztériumnak ad hoc ügyekben kiadott intern rendeleteit is, amivel különösen a jogalkalmazó tisztviselőknek tett felbecsülhetetlen szolgálatot. Ki kell emelnünk még a gyűjtemény 38 oldalra terjedő betűsoros tárgymutatóját és 8 oldalas törvény-, rendelet-, illetőleg joggyakorlat-mutatóját, mely a jogszabályokban és a kialakult joggyakorlatban való tájékozódást igen nagymértékben megkönnyíti. ifj. dr. Márffy Albin Folyóiratszemle Közigazgatástudomány. 1941. 7. szám. Ereky Károly „Kartell, közüzem, közigazgatás1' című tanulmányában a gazdasági élet adminisztrációjának újabb fejlődését vizsgálva azt a törvényszerűséget állapítja meg, hogy a kapitalizmus szabad versenyének rendszerét előbb a magánjogi alapon való szervezkedés (kartell) váltotta fel, majd pedig a kartellek fokozatosan megszerzik maguk számára a közüzemek monopolisztikus hatalmát, azaz kartelljeiket közigazgatásilag is megszervezik. — Rácz Ernő a németországi paraszti örökbirtokok (Erbhof) rendszerét ismerteti. Magyar Jogi Szemle. 1941. szept. A telekkönyvi eljárási és ingatlanvégrehajtási jog új szabályozásával kapcsolatosan dr. Ondvári Pál törvényszéki bíró a gyakorlatban többször előfordult néhány eset szabályozásának szükségességére hívja fel a figyelmet. — Dr. Schindler Dezső kir. ügyész a külföldi értékek bejelentéséről szóló devizajogszabályokat foglalja össze. A Közjegyzők Közlönyé-nek f. é. aug.-i számában dr. Örley Dénes a magyar örökösödési jog egységesítése mellett száll síkra, dr. Krenner Zoltán a jász-kun statútum ma érvényes rendelkezéseit foglalja össze. Deutsche Justiz. 1941. júl. 18. Dr. Lent professzor (Erlangen) a kártérítési jognak azt a német jogban sem szabályozott, tehát vitás kérdését teszi vizsgálat tárgyává, hogy mely időpontot kell alapul venni a kár megállapításánál ? A német bírói gyakorlat azt az általános szabályt építette ki, hogy a kár absztrakt számításánál késedelem esetén az irányadó időpont a hitelező választása szerint a késedelem beállása vagy az utólagos teljesítésre megszabott határidő vége, míg a konkrét számításnál az ítélethozatal időpontja. Ezek a szabályok azonban nem alkalmazhatók minden esetben s így még sok a tisztázatlan kérdés e téren. Ezeket elemezi a szerző. A Deutsches Recht július 19-i 29. számában Dr. Wolfgang Siebert berlini egyetemi professzor „Ergebnisse und Vorschláge zum System" des deutschen Vermögenrechts" címen a magánjog megújhodásának a kérdéséről írt tanulmányt. Boncolja az újabb jogtudomány által felvetett