Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

488 Szavatosság tartalma.— (148.) Aki tudva elhanyagolt állapotú ingatlant vesz meg, nem igényelheti azt, hogy az eladó a szavatossága alá tartozó hiányzó vízellátási berendezést az épület eladáskori állapotának meg nem felelő elsőrangú, hosszú időtartamú drága berendezéssel pótolja, hanem a jog és méltányosság szabályai szerint igénye csak arra terjedhet, hogy a kérdéses hiány közepes minőségű, használható berendezéssel pótoltassék, illetőleg, hogy kára ily berendezés elkészítésével felmerülhető összegben állapíttassék meg. (C. V. 940/1941.) Kamat. — (149.) írásban kikötöttnek kell venni, hogy alperesek a kereseti követelés után a felperesnek 7.5%-os kamatot kötelesek fizetni. Ámde olymérvű kamatot, amely a bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamat mértékét meghaladja, az egyes jogszabályokban (pl. az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 5. § utolsó bekezdésének utolsó mondatában) meghatározott, de itt fenn nem forgó kivételektől eltekintve a bíróság írásbeli kikötés alapján sem ítélhet meg. A kereseti követelés lejártakor, 1939 július 27-én, a bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamat mérve 7.5%-ot tett ki (8200/1935. M. E. sz. r.), 1940. évi november hó 1. napjától kezdve pedig 6.5%-ot tesz ki (7700/1940. M. E. sz. r.). Ebben találja indokát az, hogy a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak a kamatláb mérvére vonatkozó rendelkezését hivatalból részben megváltoztatta. (C. IV. 1274/1941.) Munkajog. — (150.) Amennyiben valamely követelés végrehajtás alá nem vonható, annyiban át sem ruházható és így nem engedményezhető ; ezért a magánalkalmazottak fizetése és nyugdíja csak a törvény szerint lefoglalható részében lehet engedmény tárgya. Következéskép a felperes engedményei annyiban hatálytalanok, amennyiben a nyugdíjnak korlátoltan lefoglalható 1/3-át meghaladó részére is vonatkoznak. (C. II. 1930/1941.) — (151.) A felperes általánosságban az ipartörvénynek az 1937 : XXI. t.-c.nek az 1910/1920. M. E. és a 3760/1940. M. E. sz. rendeletek megsértését panaszolja. A panasz alaptalan, mert az alperes Nemzeti Színház nem ipari, sem kereskedelmi vállalat, ezért az ipartörvóny s az idézett rendeletek műszaki alkalmazottjaival való jogviszonyára nem alkalmazható. Az 1937 : XXI. t.-c. pedig az alperesre kiterjedőleg még nincsen életbeléptetve, amennyiben az evégből szükséges rendeletet az illetékes miniszter az idézett törvény 15. §-ának megfelelően még nem adta ki. Mivel a felhívott törvényes rendelkezések a peres felek jogviszonyára nem alkalmazható, a peres felek úgy a napi munkaidő, és a túlórai munkák díjazása, mint a szünnapok tekintetében is szabadon egyezkedhettek. (C. II. 1267/1941.) A munka ingyenessége. — (152.) A közelrokon háztartásában teljes ellátást élvező, ipari tevékenységet végző családtagról ellenkező kikötés hiányában azt kell vélelmezni, hogy a háztartás fejének ipari üzemében teljesített olyan tevékenységéért, amelyet pusztán gyakorlati szakismeretek szerzése céljából, vagy kisegítésként fejt ki, az élvezett tartáson, lakáson és ruházáson felül más ellenszolgáltatásra nem tart számot. Ha azonban a családtagnak tekintett rokon a gyakorlati ismeretek megszerzése után a családfő iparüzletében éveken át tovább tevékenykedik, és most már élethivatásszerű ténykedésének és egész munkaerejének tartós lekötésével olyan szolgálatokat végez, amelyek a családtagtól általában igényelhető — iparüzletben csak kisegítő jellegű munkára szorítható — tevékenység szokásos mértékét meghaladják;