Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - A legújabb adóemelés

482 nem minden árucikknél történt emelés, sőt egyes cikkeknél — bizo­nyos adóztatási elvek egységes alkalmazása következtében — a vált­ságkulcs csökkent. (így az azonos rendeltetésű cikkeknél, pl. a cso­magolóanyagoknál a fehér- és öblösüveg váltságkulcsa 8, ill. 6%-ról egységesen 5%-ra csökkent.) A fényűzési forgalmiadó felső határa 20% helyett 30% lett s a pénzügyminiszter egyben felhatalmazást kapott az alája eső tárgyak körének bővítésére. A fényűzési forgalmi­adónak egyidejűleg megvalósított általános reformja az anyagi és eljárási jogszabályokat teljesen az általános forgalmiadó, ill. a tech­nikaiakat a forgalmiadóváltság szabályainak megfelelően alkotta meg s így a fényűzési forgalmiadó voltaképpen a könnyen nélkülözhető árucikkek adópótléka lett. Szociális szempontból a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek — liszt, hús, cukor — általános forgalmiadóját nem emelte fel a kormány. A forgalmiadónál is nagyobb mértékű emelés történt az illeté­keknél, így az öröklési, az ajándékozási, az ingatlanvagyon átruházási illeték, az illetékegyenérték, s a százalékos okirati és törvénykezési illeték 1932. évben bevezetett, s eddig 20%-os pótlékát 50%-ra emelte a kormány s újonnan hozta be a fuvarozási illetéknél és kartell­illetéknél. Az osztalékilleték, kamatilleték, a betét és folyószámlák átalány illet éke után nem kell rendkívüli pótlékot fizetni. Az okirati illetékek között — a fontosabbakat említve — újból szabályozta a rendelet a közszállítási szerződések illetékét, a jogról visszteher mel­lett való lemondás bizonyos élelmezési szerződések és az életjáradéki szerződések illetékét 2%-ról 3%-ra emelte, a korlátolt felelősségű tár­saságok alakulási illetékét 1%-ról 1.5%-ra, az osztalékilletéket pedig — a kamatilleték kulcsához való arányosítás céljából — 0.5%-ról (ill. az itt kivételesen 100%-os rendkívüli pótlékkal együtt 1%-ról) 5%-ra emelte. A biztosítási jelzálog alapításába beleegyező nyilatko­zat, az ilyen jelzálogról törlési engedély illetéke viszont 0.1%-os ked­vezményes tétel alá kerül. Legjelentősebb intézkedés az üzleti köny­vek és könyvelési szabad ívek iüetékkérdésének rendezése, oly érte­lemben, hogy a kereskedő és iparos üzletében vezetett minden könyv illetékköteles lett; s a pénztárkönyv, napló, főkönyv és folyószámla­könyv, valamint az őket helyettesítő szabadívek illetéke a jelenlegi illeték kétszeresére emelkedett, a többi könyvek és szabadívek ennek i^-része nagyságú illeték alá esnek. A kereskedelmi könyvek illeték­kötelességének problémája azzal, hogy minden könyv illetékköteles lett, végleg eldőlt; hogy az üzletekben levő különféle kartotékok közül mi tekintendő kereskedelmi könyv szerepét betöltő szabad­ívnek, s így mi illetékes, ezt a kérdést a pénzügyminisztérium által irányított joggyakorlat fogja megoldani. A törvénykezési illetékek között a rendelet a törvénykezési illetékátalányt 50%-kai emelte fel, s a telekkönyvi ismételt ranghelybiztosítást a telekkönyvi bejegyzés illetékével egyenlő nagyságú illeték alá vetette. A fogyasztási adók közül felemelte a kormány a söradót (100%-kal), a szivarkahüvely és papír, a villanylámpák, elektron-

Next

/
Thumbnails
Contents