Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - A társadalombiztosítási törvények módosítása

478 rendelkezés nélkül is, hasonló álláspontra helyezkedett, mégis a kérdés tüzetes szabályozást igényelt a felmerült viták elkerülése végett. A Tö. 64. §-a szabályozza, hogy abban az esetben, ha a biztosított öregségi vagy rokkantsági járadékra és ezenkívül még baleseti járadékra is jogosult, mennyi lehet a kétféle járadék legmagasabb együttes összege? A B. 41. §-a módosítja a Tö. 64. §-ának az értelmiségi munkavállalók csoportjába tartozó azokra a biztosítottakra vonatkozó rendelkezését, akiknek az öregségi stb. biztosítási járulékok alapjául szolgáló javadalmazása meghaladja a baleseti biztosításban számításba vehető legmagasabb javadalmazást és az ilyen munkavállalóknak a két biztosítási ágtól járó járadéka együttes összegnek felső határát az eddigi évi 6000 P-vel szemben az öregségi stb. biztosításban irányadó mindenkori javadalmazási határösszegben (ezidőszerint évi 7200 P) állapítja meg. A R. 42. §-a a Tö. 68. §-át kiegészíti azzal, hogy az a volt biztosított, illetőleg annak egyébként járadékra jogosult özvegye, aki 65. életéve betöltése után vált első ízben biztosításra kötelezetté, de akinek biztosítási kötelezettsége a rokkantsági járadékra vonatkozó várakozási idő betöltése előtt megszűnt, a levont járulékok 90%-ának megfelelő végkielégítésben részesíthető. E rendelkezés jelentősége abban domborodik ki, hogy aki a 65. életéve betöltése után lép első ízben biztosításra kötelezett munkaviszonyba, az csak ritka esetben szerzi meg a járadék megállapításához szükséges várakozási időt; méltányos tehát, hogy járulékvisszatérítésben részesüljön. A R. 43. §-a a Tö. 69. §-át oda módosítja, hogy az öregségi stb. esetére biztosiított nő férjhezmenetele esetén az utána levont járulékok 90%-ának megfelelő végkielégítésben részesíthető már akkor, ha az eddigi 200 várakozási hét helyett 100 járulékhetes várakozási időt töltött be. A R. 44. §na kimondja, hogy az öregségi biztosítás szolgáltatásai szempontjából biztosítottnak kell tekinteni azt is, aki a várakozási időt betöltötte, de az öregségi stb. biztosítás szolgáltatásainak igénylésekor, illetve 65. életéve betöltésekor nem állott már biztosítási kötelezettség alá eső munkaviszonyban, feltéve, hogy várománya ép. A R. 45. §-a a Tö.-nek az öregségi és rokkantsági járadékoknak külföldre való folyósításával foglalkozó 74. §-át módosítja, amennyiben kimondja, hogy a járadékoknak külföldre folyósításához engedélyt adó igazgatósági határozat érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges, aki a R. hatálybalépése előtt hozott ily határozatokat bírói jogorvoslat kizárásával hivatalból felülvizsgálhatja és megsemmisítheti. A R. 46. §-a a Tö. 76. §-át kiegészíti azzal, hogy a rokkantjáradék szünetel abban az esetben, ha a járadékos egyhuzamban vagy 30 napot meg nem haladó megszakítással 60 napot meghaladó időn fúl olyan munkaviszonyban állott, amely alatt meg tudja keresni a hozzá hasonló képzettségű, egészséges munkavállaló keresetének y^-át.